Ma ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét.

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe édesanyja, Mária holttestét. Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet a Szentséges Szűz elszenderülésének neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték. Az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.