Előbb az illetékes szakmisztériumokba küldik jóváhagyásra, majd a kormány elé kerül a közoktatást és a felsőoktatást szabályozó törvénycsomag tervezete. Ezt követően a törvényhozás elé küldik, ahol a parlamenti képviselők döntenek a végleges formáról.

A kormánykoalíció eredetileg a március 15-ét szabta meg határidőként, de ez nem lesz tartható. Egyrészt azért, mert Ligia Deca tanügyminiszter közel 3 hónapos késéssel bocsátotta közvitára a jogszabályokat. Másrészt azért, mert a pedagógusok mellett a diák- és szülői szövetségek is elégedetlenek a törvénytervezetekkel.

Éppen ezért a törvényhozásban várhatóan heves vita alakul ki, az ellenzék is több kritikát megfogalmazott az oktatási miniszter által bejelentett változtatásokkal kapcsolatban. A kormánypártok szerint azonban a törvény alapvetően pozitív hatással lesz a hazai oktatásra. Ahhoz azonban, hogy kifejtse a hatását egy sor, úgynevezett másodlagos rendelkezést kell még elfogadni.

A kormányfő szerint a jogszabálytervezetek fő céljai között van az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés, az iskolaelhagyás megelőzése és leküzdése, illetve a teljesítmény és a minőség támogatása az oktatási folyamatban.

A közoktatási törvény újdonsága többek között, hogy a jelenlegi formában szervezik meg a jövőben is a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját, de emellett a gimnáziumok felvételi vizsgát is szervezhetnek azokra a szakokra, amelyeken az utóbbi években bizonyítottan nagy volt a túljelentkezés.

Az új tanügyi törvény tervezete az elvégzett szakhoz igazodó érettségi vizsgát vezetne be, ugyanakkor kiegészítő vizsgát tenne kötelezővé, amely a vizsgázók alapismereteit mérné fel a szaktól eltérő területen. Előírja az iskolai ösztöndíjak emelését, ugyanakkor arra is lehetőséget nyújt a rendkívüli eredményeket elérő tanulóknak, hogy két tanévet egy iskolai év alatt járjanak ki.

Forrás: RRA