Az idei költségvetés 1.022 milliárd lejes nemzeti össztermékre épül, ami 5,5%-os növekedést jelent 2018-hoz képest, az éves inflációs ráta 2,8%, az államháztartás GDP-arányos hiánya 2,55% – közölte tegnap késő este a pénzügyminisztérium.

2018-ban a GDP 949,6 milliárd lej volt, ami 4,5%-os növekedést jelentett 2017-hez képest, az éves inflációs ráta pedig 4,63%-os volt tavaly. A munkanélküliek aránya a tavalyi 3,31%-ról 3,2%-ra mérséklődik, ami azt jelenti, hogy 2019 végén 287.000 lesz az állástalanok száma. A havi nettó bér 2019-ben a tavalyi 2.685 lejről 3.085 lejre nő, a foglalkoztatottak száma pedig eléri a 6 millió 655 ezer főt, a tavalyi 6,525 millióhoz képest. A konszolidált költségvetés 2019-re tervezett összbevétele 341,4 milliárd lej, azaz a GDP 33,4%-a. A hatóságok szerint a legnagyobb bevételt a társadalombiztosítási hozzájárulás generálja – 11,5%, az áfa – 6,8 %, a jövedéki adó – 3%, a jövedelmi és fizetési adó – 2,3%.

A költségvetés legfontosabb céljai a közberuházások, az oktatás és az egészségügy

Beruházásokra 46,8 milliárd lejt (a GDP 4,57%-át) fordítanak, ez 12,5 milliárd lejjel több, mint 2018-ban. Ebből 2,5 milliárd lej jut a helyi fejlesztések országos programjába, az országos beruházási ügynökség 1,1 milliárd lejből gazdálkodhat, a védelmi beruházásokra 200 millió lejt költenek. A közlekedési infrastruktúrára 5,6 milliárd lej jut (ebből 4,1 milliárd lej az európai uniós projektek finanszírozására megy el) 400.000 lejt a vízgazdálkodásba ruháznak be. Az államadóssággal kapcsolatos kamatkiadásokat 13,5 milliárd lejre, azaz a GDP 1,3%-ra becsülik, ez 0,1 százalékponttal kevesebb, mint 2018-ban volt. Az egészségügy költségvetését 5 milliárd lejjel (12%-kal) növelték 2018-hoz képest. 1,18 milliárd lejt fordítnak berendezésekre és kórházi felszerelések beszerzésére. Az oktatás 9,8 milliárd lejjel kap többet mint tavaly, ez 47%-os bővülést jelent, amely fedezi a bérnövekedéseket. Kétmilliárd lej jut beruházásra, modern eszközök, okostáblák vásárlására. 1,1 milliárd lejből egy új programot indítanak, amelyből tanfelszerelést biztosítanak az óvodákban és iskolákban. Az államadósság GDP-hez viszonyított arányát idén 35,3%-ra becsülik, ami enyhe emelkedést jelent a 2018 végén becsült 34,9%-hoz képest. A pénzügyminisztérium szerint középtávon (2019-2021) a GDP-arányos államadóság nem haladja meg 40%-ot, ami bőven a Maastrichti Szerződésben rögzített 60%-os plafon alatta van.

A legnagyobb bővülést az európai alapok minisztériuma könyvelheti el

Az európai alapok minisztériuma könyvelheti el a legnagyobb költségvetés-bővülést 2018-hoz képest, 183%-ot, ezzel szemben az üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős minisztérium büdzséje 28,9%-kal lesz kisebb, mint tavaly – derül ki a 2019-es költségvetés tervezetéből.

Jelentősen bővül a gazdasági minisztérium büdzséje, 620,356 millió lej (+162,9%), az egészségügyi minisztérium, 9,485 milliárd lej (+64,6%), és a közlekedési minisztérium költségvetése, 11,661 milliárd lej (+54,9%). A munkaügyi és társadalmi szolidaritásért felelős minisztérium költségvetése 25,589 lej lesz, ez 2,1%-kal több, mint egy évvel korábban.

Másfelől az üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős minisztérium büdzséje (652,161 millió lej) 28,9%-kal lesz kisebb, mint tavaly. Csökken az energiaügyi minisztérium (250,024 millió lej, mínusz 13%) és a távközlési minisztérium (261,472 millió lej, mínusz 20,2%) büdzséje is. A Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak 29,602 millió lej (+338,9%) áll rendelkezésére.

A Román Hírszerző Szolgálat költségvetése 2,44 milliárd lej (+4.8%), a kormányőrséggé 233,801 millió lej (+208%), a különleges távközlési szolgálaté 604,149 millió lej (+69,5%), a külföldi hírszerző szolgálaté pedig 309,583 millió lej (+8,5%). Az Államelnöki Hivatal 55,42 millió lejből (+4,1%) gazdálkodhat. A társadalombiztosítás költségvetése 70,092 milliárd lej (+10,3%), a munkanélküli segélyalapra 1,148 milliárd lej (+20,7%) jut, az országos egységes egészségbiztosítási alapnak 37,837 milliárd leje lesz (+9%). Az állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés összegét 308,662 milliárd lejre (+15,4%) tervezték.

Rekordösszeg jut a helyi költségvetéseknek

Rekordösszeget 46,6 milliárd lejt utalnak az idei állami költségvetésből a helyi költségvetéseknek – írja a pénzügyminisztérium jelentése.

Ez 22,4%-kal több mint 2018-ban és a helyi költségvetések összbevételének 60,5%-át teszi ki. Az áfa-begyűjtésből 11,1 milliárd lejt fordítanak a helyi költségvetések kiegyensúlyozására, ez 5,4 milliárd lejjel, azaz 95%-kal több, mint tavaly. Ez hozzáadódik a területi közigazgatási egységek saját bevételéhez, a 2018-as év végén megmaradt többlethez (ezek összértéke 13,1 milliárd lej), illetve az áfa-visszaosztásból befolyó összeghez (2,3 milliárd lej). A begyűjtött jövedelmi adó 100%-ban a helyi költségvetés bevételét képezi, ez 22,2 milliárd lej, a tavalyi 71,5%-hoz (15 milliárd lejhez) képest.

A költségvetés 2%-át védelmi kiadásokra fordítják

A költségvetés 2%-át, a NATO-partnereknek tett vállalásnak megfelelően védelmi kiadásokra fordítják – közölte a pénzügyminisztérium.

Ugyanakkor, az EU-s elnökséggel járó kiadások fedezésére 318,8 millió lejjel bővítették a közintézmények költségvetését. A költségvetésben elkülönítették a nyugdíjak szeptembertől esedékes, 15%-os növeléséhez szükséges összeget. A társadalombiztosítás költségvetéséből 8,6 millió lejt utalnak át a nyugdíjrendszer második pillérébe. Az üzleti környezet támogatására összesen 33,368 milliárd lej kötelezettségvállalási előirányzatot különítettek el. Ugyanakkor 200 millió lejt láttak előre a kormányfőtitkárság költségvetésében adósságtörlesztésre.

Továbbra is a belföldi kereslet képezi a gazdasági növekedés motorját

A 2021-ig terjedő időszak végére 5%-os gazdasági növekedés és 1,79%-os költségvetési hiány várható – derül a pénzügyminisztérium által közzétett, 2019-2021-es időszakra vonatkozó költségvetési stratégiából.

Továbbra is a belföldi kereslet (a fogyasztás és a beruházások) képezi a gazdasági növekedés motorját – a szakemberek a fogyasztás 6%-os bővülésével számolnak. Az államháztartás GDP-arányos hiánya idén 2,55%-os lesz. Az Európa Unióban egységesített módszertannal számolt deficit idén 2,57 százalékos lesz, ami beilleszkedik a Stabilitási és Növekedési Paktum által engedélyezett, 3%-os GDP-arányos ESA-hiányba. A tervezet szerint az export reálértékben 7 százalékkal nő, az import pedig 7,8 százalékkal emelkedik. A inflációt 2,8%-ra becsülik 2019 végén, amely tartja csökkenő tendenciáját, 2020 végére 2,5%-ra, 2021 végére 2,3%-ra süllyed.