Közzétette ma a honlapján a pénzügyminisztérium a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt.

A költségvetési hiány csökkentését célzó jogszabályjavaslat szerint jövő évtől az 50 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatok az üzleti forgalmuk 1 százalékának megfelelő adót fizetnek, ha a 16 százalékos profitadó ennél az összegnél alacsonyabb. A bankok a profitadó mellett az árbevételük 1 százalékának megfelelő adót is fizetnek. A tervezet szerint a jelenlegi 500.000 euróról 60.000 euróra csökken az a jövedelemhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül.

A mikrovállalkozások számára a jövedelmük és a tevékenységi területük függvényében két adókulcsot – 1 százalékost és 3 százalékost – vezetnek be. Az IT-ágazatban és az építőiparban korlátozzák az eddigi adókedvezményeket. A tervezet a közintézmények és a hatóságok kiadásait csökkentő intézkedéseket is tartalmaz. Többek között előírja az államtitkári, államtanácsosi/államtitkárhelyettesi/alelnöki tisztségek számának legalább 25 százalékos csökkenését, a betöltetlen állások megszüntetését, az osztályvezetői posztok megszüntetését, illetve a vezetői állások arányának 12 százalékról 8 százalékra csökkentését a közszférában.

Legkésőbb 2024. január elsejéig legalább 25 százalékkal kell csökkenteni az államtitkári, államtanácsosi/államtitkárhelyettesi/alelnöki tisztségek számát, meg kell szüntetni a betöltetlen állásokat és az osztályvezetői posztokat – írja elő a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezete, amit kedden tett közzé honlapján a pénzügyminisztérium.

A költségvetési hiány csökkentését célzó jogszabályjavaslat előírja a vezetői állások arányának 12 százalékról 8 százalékra csökkentését az önálló költségvetésű intézmények, és 10 százalékra korlátozását a többi közintézmény esetében. Csökkentik ugyanakkor az álláshelyek számát az önkormányzati vezetők, valamint a parlamentnek alárendelt hatóságok, ügynökségek és más intézmények vezetőinek kabinetjében.

A törvénytervezet számos intézkedést javasol a közintézmények és hatóságok működési költségeinek csökkentésére, módosítva a gépjárművek beszerzésére, az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó költségszabályozást, illetve bevezetve ezt a mobiltelefonok vásárlására és a havi mobiltelefon-előfizetésekre is.

A törvénytervezet ugyanakkor átszervezési intézkedéseket is javasol. Ezek értelmében 2024. július 1-jétől a központi/helyi hatóságok alárendeltségében működő, jogi személyiséggel rendelkező közintézmények akkor maradhatnak fenn, ha eleget tesznek a következő feltételeknek: a szervezeti struktúrájukban a törvény által jóváhagyott és ténylegesen betöltött álláshelyek száma meghaladja az 50-et, és tevékenységi körük nem fedi egymást, illetve nem azonos más, hasonló tevékenységet végző közintézmény tevékenységével.

A jelenlegi 5 százalékról 9 százalékra nő a kiváló minőségű élelmiszerek, a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésének és telepítésének áfája – derül ki a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedésekről szóló törvénytervezetből, amelyet ma tettek közzé a pénzügyminisztérium honlapján.

A jogszabályjavaslat szerint a továbbiakban is fenntartják az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot a tankönyvek, könyvek, újságok és folyóiratok, a kastélyokba, múzeumokba, emlékházakba, állatkertekbe és botanikus kertekbe, vásárokba, kiállításokra, mozikba és kulturális rendezvényekre szóló belépők, valamint a tűzifa és a hőenergia esetében.

Ezzel szemben a jelenlegi 5 százalék helyett a 9 százalékos kulcsot alkalmaznák a szociális lakások és a kiváló minőségű élelmiszerek értékesítésére, továbbá a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésére és telepítésére.

A tervezet szerint a jelenlegi 9 százalék helyett a 19 százalékos általános áfakulcsot alkalmaznák az alkoholmentes sörre és azokra a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerekre, amelyeknek a 100 grammra eső összcukortartalma eléri vagy meghaladja a 10 grammot.

Az adófelajánlásokban vagy szponzorációban részesülő nonprofit szervezeteknek a pénzügyi beszámolójukhoz csatolniuk kell egy nyilatkozatot a kapott és felhasznált összegekről – írja elő a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezet.

A pénzügyminisztérium honlapján, ma közzétett jogszabályjavaslat szerint az intézkedés bevezetéséhez a számviteli törvény kiegészítésére van szükség. A javasolt kiegészítés szerint az éves pénzügyi beszámolókat és a csatolt nyilatkozatot külső könyvvizsgáló ellenőrzi.

A jogszabályjavaslat szerint a követelmény bevezetése lehetőséget nyújt a nonprofit szervezetek finanszírozásának és költekezésének ‘kimerítő elemzésére’. A tervezet megemlíti, hogy 2019-2022 között a gazdasági szereplők 8,8 milliárd lejt költöttek szponzorációra.

Forrás: Agerpres