Tegnap este közvitára bocsátották az idei költségvetés tervezetét.

A Tanügyminisztérium költségvetése 10%-kal nő, a Közlekedési Minisztérium 20%-kal több forrást kap, az Egészségügyi Minisztérium költségvetése pedig másfélszerese lesz a tavalyinak, de a környezetvédelmi tárca is 55%-os emelést kap.

Ugyanakkor minden közintézményben csökkenteni fogják a bérköltségeket, a legtöbb intézményben 5 százalékkal. Kivétel a tanügy és a belügy. A tervezet szerint a Művelődésügyi-, a Mezőgazdasági- és a Külügyminisztérium gazdálkodhat kevesebb pénzből, mint tavaly. De 4 százalékkal mérsékelik a Szenátus, illetve 7 százalékkal a Képviselőház költségvetését.

A bruttó hazai termék (GDP) 58,5 százalékában szabta meg a kormány a 2025-ös államadósság felső határát – derül ki az idei központi költségvetés sarokszámait rögzítő tervezetből.

A tervezet szerint a közalkalmazotti bérköltségek 2025-ben a GDP legfeljebb 8,9 százalékát, jövőre pedig a 8,7 százalékát teszik majd ki. A dokumentum ugyanakkor erre az évre összesen 2000 millió lejben szabja meg az önkormányzatok által felvehető visszatérítendő hitelek felső határát. A községek esetében legtöbb 50 millió lej, a városoknál 100 millió lej, a megyei jogú városok, Bukarest kerületi önkormányzatai és a megyék esetében pedig legfeljebb 150 millió lej lehet ez az összeg.

Az idei költségvetés tervezete szerint az energiaügyi minisztériumnál és a munkaügyi minisztériumnál egyaránt 1,5 milliárd lejes keret áll rendelkezésre a 2025-ös energiaár-támogatásokra.

Az energiaügyi minisztériumnál elkülönített összegből az ipari, a munkaügyi minisztériumnál előirányzott tételből a háztartási fogyasztók energiaszámláit szubvencionálja az állam a szolgáltatók által benyújtott kifizetési kérelmek alapján. Ha az idei évre elkülönített 1,5 milliárd lej nem elegendő a kifizetési kérelmek rendezésére, az összeget az energiaügyi és a munkaügyi minisztérium a saját költségvetéséből egészítheti ki – írja elő a büdzsé tervezete. Ám a 2025-ös makrogazdasági helyzetről szóló jelentés szerint az energiaár-támogatásokat mielőbb fel kell számolni.

A háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott tartós költségvetési támogatás a jelenlegi helyzetben nem a megfelelő eszköz, mivel növeli az inflációs nyomást és hozzájárul a szigorú monetáris politika elhúzódásához. A kiszolgáltatott háztartások támogatását kifejezetten a szociális védőhálón keresztül kellene biztosítani – olvasható a jelentésben. Az Országos Energiaszabályzó Hatóság (ANRE) adatai szerint az állam 4 milliárd lejes tartozást halmozott fel az energiaszolgáltatóknál az energiaár-támogatási rendszer bevezetése óta.

Az állami költségvetés parlamenti elfogadása után azonnal újabb találkozóra kerül sor a szakszervezetekkel – közölte Marcel Ciolacu.

A kormányfő azt mondta levonták a tanulságokat a kiadások tekintetében, de ez egy olyan költségvetés lesz, amely tiszteletben tartja a beruházások szintjét. A miniszterelnök elmondta, hogy megoldást keresnek a börtönök, a rendőrség és a védelmi minisztérium alkalmazottainak túlórapénzére is. Hozzátette, hogy a kollektív munkaszerződésekről is tárgyalni fognak és azt mondta, hogy vannak források az alacsony jövedelmű nyugdíjasok támogatására.

Az érdekegyeztető tanács ülésén Tánczos Barna pénzügyminiszter és kormányfőhelyettes hangsúlyozta: a deficitcsökkentési tervben vállaltaknak megfelelően a GDP-arányos költségvetési hiány nem fogja meghaladni a 7 százalékot, és a kormány folytatja a közberuházásokat a már ismert programokon – Construct Plus, Anghel Saligny, PNDL, Start up Nation – keresztül. ‘Ez az első alkalom, hogy a pénzügyminisztérium a népszámlálási adatok alapján osztotta szét az összegeket az önkormányzatok között’ – jegyezte meg Tánczos Barna.

Forrás: Agerpres/Rador