A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe; a keresztény világ húsvét vasárnapján Krisztus feltámadását ünnepli, világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak. A húsvéti vigíliát követő, húsvétvasárnap hajnali ünnepi szentmise tradíciója az 5. századból származik. A szertartás keretében a 21. század óta éneklik a feltámadt Krisztus dicséretérõl szóló miseéneket. Az Ószövetségben a bárány volt a zsidó húsvét eledele. Vérével megkenték az ajtófélfát, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány egykor megmentette a zsidóságot, a vallási hagyomány szerint úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának. A jelkép a húsvéti étkezésben is tovább él: sok helyen bárányt vagy az arra emlékeztető sonkát fogyasztanak. Az egyház húsvétkor hajnali szertartás keretében megszenteli az ételt. Húsvéttól egészen az ötven nappal késõbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömrõl szól az egyházi liturgia. 2013-03-31 MTI Ferenc pápa vezette tegnap este a római Szent Péter bazilikában a húsvéti vigíliát, amely a tûz megáldásával és a húsvéti gyertya meggyújtásával kezdõdött.

Ferenc pápa a bazilika bejáratánál áldotta meg a tüzet. A húsvéti gyertyára egy alfa és egy ómega betût vésett az idei évszámmal együtt. Az egyházfő a kezükben gyertyát tartó bíborosokkal a templom fõoltáráig vonult. A zsúfolásig megtelt bazilika kezdetben sötét volt, majd amikor a pápa megérkezett az oltárhoz, fényárba borult. A vigílián a pápa egy olasz, egy albán, egy orosz és egy amerikai fiatal felnõttet részesített a keresztség, az elsõáldozás és a bérmálás szentségében. Az egyházfõ ma a Szent Péter téren mutat be szentmisét. Délben a bazilika erkélyérõl húsvéti beszédet mond, majd Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a világra. A Vatikán bejelentése szerint Ferenc pápa is több nyelven köszönti majd a világ népeit, de a több mint hatvan nyelven megszólaló elõdeihez képest “egyszerûbb és rövidebb formában”.
MTI