Románia a migráció szemszögéből nem forrásország, nem tranzitország, és meg tudja védeni a határait – jelentette ki ma Brüsszelben Klaus Iohannis.

Az államfő az EU-csúcs előtt beszélt arról is, hogy folytatja a tárgyalásokat Románia schengeni csatlakozásáról, és a következő hetekben Bulgáriába látogat. Klaus Iohannis elmondta, hogy az Európai Tanács ülésén migrációs kérdésekről is szó lesz, beszélni fognak egyebek mellett a külső határok hatékonyabb védelméről, a migránsok visszaküldésének felgyorsításáról és a menedékkérelmek gyorsabb feldolgozásának jelentőségéről.

Ennek kapcsán leszögezte: az illegális migráció problémája azonban egész Európát érinti, és Románia részt akar venni ennek megoldásában. Az államfő hangsúlyozta, a migráció kérdését nem szabad összekeverni Schengennel, hiszen míg utóbbi az uniós polgárok szabad mozgását jelöli, előbbi az EU-n kívüli országokból érkezőkkel kapcsolatos eljárásokra utal.

Klaus Iohannis beszélt arról is, hogy minden szinten folytatódnak az egyeztetések Románia schengeni csatlakozásáról, és optimista abban a tekintetben, hogy pozitív eredménnyel zárul majd a folyamat, de ezt nem kell konkrét dátumhoz kötni – vélekedett.

Az államfő nagyobb rugalmasságot fog kérni az állami támogatások ügyében.

Az Európai Tanács csütörtöki rendkívüli ülésén Klaus Iohannis nagyobb rugalmasságot fog kérni az Európai Bizottságtól az állami támogatások ügyében és az uniós alapok felhasználása terén. Erről az EU-csúcs előtt nyilatkozott az államfő Brüsszelben.

Iohannis elmondta, hogy az Európai Unióban aggodalmat váltott ki a tagállamok gazdaságának versenyképességét fenyegető energiaválság és infláció, ráadásul az Egyesült Államok elfogadott egy inflációcsökkentő törvényt, amelyik szintén nehéz helyzetbe hozza az európai vállalatokat. Szerinte az amerikai törvény nagyon hatékony eszköznek bizonyult. ‘Meg kell találnunk a módját annak, hogy ne maradjunk le. Ez azt jelenti, hogy minden eszközt hatékonyan és eredményesen kell felhasználni, és ezt fogjuk megvitatni (az EU-csúcson – szerk. meg.)’ – jelentette ki az államfő.

Kifejtette: jómaga az Európai Tanács ülésén azt fogja kérni, hogy az Európai Bizottság legyen rugalmasabb az állami támogatások jóváhagyásakor, szerinte ugyanis ezek fontos eszközei a külföldi befektetők vonzásának. Emellett kérni fogja azt is, hogy Románia módosíthasson az országos helyreállítási tervén, amelyről még Ukrajna orosz megtámadása és az energiaválság előtt egyeztetett Brüsszellel. ‘Véleményem szerint rugalmasabbnak kell lennünk, hogy ezt a pénzt ott használhassuk fel, ahol szükség van rá’ – jelentette ki.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Európai Bizottságnak a kohéziós alapok felhasználásával kapcsolatban is rugalmasabbnak kellene lennie. Érvei szerint a háború miatt a gazdasági környezet megváltozott, és biztosítani kellene a kormánynak azt a lehetőséget, hogy szükség esetén ‘bizonyos kérdéseket újratárgyalhasson’.

A rendkívüli EU-csúcson az ukrajnai háború fejleményeiről, az EU gazdaságának rövid és hosszú távú versenyképességéről, illetve a migráció kérdéséről tanácskoznak a tagállami vezetők.

Forrás: Agerpres