Kodály Zoltán a kapocs: Szovátára utazott a hét végén a Magyar Örökség, Junior Prima, Prima díjas budapesti Angelica Leánykar alapítója, karvezetője Gráf Zsuzsanna, hogy együtt készüljenek a Magyar Örökség díjas Marosszéki Kodály Zoltán Ifjúsági és Gyermekkarral egy áprilisi közös fellépésre a Budapesti Nemzeti Múzeumban. A közös munka a Jobbágytelki Falumúzeumban kezdődött azzal, hogy Gráf Zsuzsanna és Nagy Éva Vera karnagyok együtt nézték meg a bartóki hagyaték itt található darabkáját. A múzeumban megfagyott az idő, a szemlélők is alaposan átfáztak, melegedni egy forró tea mellett volt jó.

A karnagyokkal Ila Ildikó beszélgetett.

Gráf Zsuzsanna (Liszt, Magyar Örökség, Artisjus, Prima, Bartók Pásztory díjas karnagy) 1989-ben a Városmajori Gimnáziumban létrehozta a zenei tagozatot és megalapította a az Angelica Leánykart. A kórus 30 éves működése alatt a magyar zenei élet egyik kiválósága és a nemzetközi kórusvilágnak is elismert szereplője lett. Gráf Zsuzsanna fontos küldetésnek éli meg, hogy kórusával a magyar zenei kultúrát a világ nemzeteivel megismertesse.

Nagy Éva Vera iskolanővér, a Boldogasszony iskolanővérek szovátai missziójának vezetője, a Magyar Örökség díjas Marosszéki Kodály Zoltán Ifjúsági és Gyermekkar karvezetője, aki a Kodály által lefektetett zenepedgógiai módszerekkel számos nyárádmenti gyermekkel szerettette meg a zenét, és teremtette meg a lehetőséget, hogy a kórusban énekelve a zene által világot lássanak.

A beszélgetést az Angelica Leánykar hangja színesíti a következő kórusművek részleteivel: Csíky Boldizsár: Nem megyek utána, Bartók Béla: Bölcsődal, Csíki Boldizsár: Szabó Erzsi balladája. A Szabó Erzsi balladája az Angelica leánykarnak ajánlott kompozíció. Csíky Boldizsár a mind technikai, mind zenei szempontból igényes anyagot kifejezetten e kórus számára írta, kihasználva a kórus intonálási, ritmikai és a színhatások felépítésében megnyilvánuló technikai képességeit.

A fent említett művek itt külön meghallgathatók.