Gyergyószentmiklóson a Magyar Kultúra Napján nem szervezték meg a hagyományos gálaműsort, így a Gyergyói Magyar Kultúráért díj sem kerül idén kiosztásra. A medence önkormányzatainak és kulturális intézményeinek összefogása hiányában, minden településen külön szerveztek rendezvényeket a jeles napra.

Gyergyószéken a korábbi években az esemény főszervezője a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ volt, aki a térség önkormányzataival partnerségben valósította meg azokat a gálaműsorokat, melyekre a gyergyószentmiklósi művelődési házban került sor. Czimbalmos Attila, a szárhegyi intézmény igazgatója elmondta, hogy elsősorban pénzügyi okai vannak a gálaműsor és a díjazás elmaradásának. Ugyanakkor mindent megtesznek, hogy jövőben ismét meg lehessen tartani, bár azt szorgalmazzák, hogy ne csupán egy „központi ünnepség” legyen, hanem minden település szervezze meg a maga Magyar Kultúra Napi eseményét. A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ idén más településeken szervezett rendezvényeket, a Magyar Kultúra Napja alkalmából nyitották meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban a III. Székelyföldi Grafikai Biennálét, a csíkszeredai Megyeháza Galériában pedig Gyergyószárhegy 2014 címmel ma 16 órakor nyílik kiállítás a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ tavalyi alkotótáborainak anyagából.

Gyergyószentmiklóson a Magyar Kultúra Napja alkalmából ma pódiumműsorra kerül sor. A művelődési ház Karancsi Sándor termében 18 órától Torma Mária Radnóti- és Latinovits-díjas előadó Krónikás ének című műsorát láthatja a közönség. Az előadó a XVI. század irodalmától kezdve a kortárs költészetig ad áttekintést a magyarság sorsfordulóiról, romlásról, pusztulásról, az értékvesztésről és a komor gondolatokon is átsütő hazaszeretetről. Az előadáson énekkel, koboz- és hegedűjátékkal közreműködik Szűcs Miklós népzenész.

Gyergyótekerőpatakon tegnap zenés-verses összeállítással ünnepelték a -Magyar Kultúra Napját a Tarisznyás Márton Általános Iskola diákjai. A műsorban felidézték Kölcsey és Erkel alakját, a költő és a zeneszerző szerepét a Himnusz megszületésében. Szavalatok hangsúlyozták a szülőföld, a haza, a magyarságtudat, az anyanyelv fontosságát, és mintegy életre szóló útravalóként hangzott el: „Anyanyelvünk legdrágább örökségünk. Ha magyarok akarunk maradni, ragaszkodnunk kell nyelvünk helyességéhez, tisztaságához.” A fellépőket Kolumbán Csilla vallástanár készítette fel.
MVR/Vincze Csilla