Fontos erdélyi beruházások valósulnak meg a jövő évi költségvetésből, az RMDSZ-nek azonban továbbra is kétségei vannak az önkormányzatok megfelelő finanszírozását illetően

A Szövetség javaslatára több erdélyi beruházás is folytatódhat, illetve kezdődhet el a 2018-as állami költségvetés alapjaiból. Az RMDSZ közleménye szerint pénzeket különítenek el az erdélyi repterek korszerűsítésére, biztosítják a magyar pedagógus-továbbképző központ beindításához szükséges forrásokat, illetve állami költségvetési támogatásban részesül a Sepsiszentgyörgyi Iskolás Sportklub.

Ennek ellenére a Szövetség megkérdőjelezi, hogy a költségvetés végrehajtása során, miként oldják meg az önkormányzatok finanszírozását, amelynek számítási képlete jelentősen változik jövőre, és amely elsősorban a kisebb önkormányzatoknak kedvez – nyilatkozta Tánczos Barna, szenátor, a felsőház pénzügyi bizottságának tagja.

A repülőterek vonzáskörzetükben jelentősen hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez, ezért az RMDSZ számára minden költségvetési vita alkalmával prioritás, hogy ezek korszerűsítésére pénzforrások kiutalását kérje. 2018 már a második olyan év lesz, amikor a Szövetség javaslatára különítenek el összegeket az állami költségvetésből a nagyváradi és a marosvásárhelyi repülőterek számára. Idén is az RMDSZ kezdeményezésére több millió lejes állami költségvetési finanszírozásban részesültek az erdélyi repterek: jövőre a marosvásárhelyi légikikötő 40 millió lejt, a nagyváradi reptér több mint 10 millió lejt kap fejlesztési munkálatokra. Emellett 2018-ban a szatmárnémeti repülőtér számára is 10 millió lejes finanszírozást biztosít a költségvetési törvény – összegezte Tánczos Barna.

A magyar pedagógus-továbbképző központ beindításához szükséges összeg is szerepel a 2018-as költségvetésben.

Decemberben a tanügyi törvény módosításával az RMDSZ-nek sikerült tisztáznia a magyar pedagógus-továbbképző központ beindításának jogi keretét, és a héten, második lépésként, a költségvetési törvény munkálatai során a finanszírozását is megoldotta – mutatott rá Tánczos Barna szenátor. A Szövetség javaslatára mintegy 2 millió lejt különítenek el a jövő évi büdzséből a Nagyváradon létesítendő továbbképző központra, amely lehetőséget teremt majd a magyar pedagógusoknak, hogy a képzéseket anyanyelvükön végezzék. Az itt megszerzett pontok szakmai előmenetelüket segítik – hangsúlyozta a szenátor. Az RMDSZ javaslatára jelentősen növelik a Sepsiszentgyörgyi Iskolás Sportklub elkezdett beruházásainak befejezésére szánt költségvetési támogatást. A kormány által előterjesztett 400 ezer lejes keret 3 millió lejre nő.

Csökkentették a költségvetési törvénynek a pénztartalékkal rendelkező önkormányzatokat érintő negatív következményeit.

A jövő évi költségvetésben az önkormányzatok finanszírozásának képlete változik a legnagyobb mértékben. Mint ismert, januártól 16-ról 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, amely az önkormányzatok egyik legnagyobb bevételi forrása. Az intézkedés hatására jelentős összegektől esnek el, amit valamilyen formában kompenzálni kell. Az RMDSZ azt javasolta, a jövedelemadóból befolyó összegek a jelenlegi 71,5 tized százalék helyett ezután 100 százalékban maradjanak helyben. A Szövetség kezdeményezését a pénzügyi szakbizottság megszavazta, ám a javaslatot visszautasította a parlament – mondta Erdei-Dolóczki István képviselő.

A kormány által kidolgozott finanszírozási képlet elfogadható része, hogy minden önkormányzatnak lesz egy minimális működési költsége, lakosonként 750 lej. Ez az összeg ugyanakkor nem lehet kisebb 1 millió lejnél a községek esetében, legalább 3 millió lejnek kell lennie a városok, és legkevesebb 5 millió lejnek a megyeszékelyek esetében. Ez a megoldás elsősorban a kisebb községeknek kedvez, hiszen nem kevés az olyan önkormányzat, amely saját jövedelemből nem tudja biztosítani a működéséhez szükséges pénzt. Előrelépés, hogy ezután biztos finanszírozásuk lesz – magyarázta Erdei-Dolóczki István, a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja.

Tartható az 5,5 tized százalékos gazdasági növekedés jövőre.

Tánczos Barna szenátor meggyőződése, hogy az idei több mint 7 százalékos növekedés után, a 2018-ra tervezett 5,5 tized százalék egy tartható és reális tervezés, egy egészséges és nem túlfűtött gazdaságnak a növekedése. A 3 százalékos költségvetési hiánycél megfelel az ország uniós vállalásainak, ám valószínűleg az év második felében különböző költségcsökkentésekkel fogja tudni tartani ezt a kormány. A társadalombiztosítási kasszában látszani fog a személyi jövedelemadó és a tb-járulékok új befizetési rendszerének hatása, hiszen a bruttó fizetésbe beépítették a teljes társadalombiztosítási járulékot és ezáltal gyakorlatilag arra kényszerítik a vállalkozókat, hogy bruttó fizetésemelést alkalmazzanak, ha alkalmazottaik nettó bérét tartani akarják. A társadalombiztosítási büdzsé esetében 20 milliárd lejes plusz bevételre számíthat a kormány, a személyi jövedelemadó kárára – összegezte az RMDSZ szenátusi költségvetési bizottságának tagja.