A koronavírus-járvány terjedése miatt elrendelt szükségállapot alatt évtizedek óta nem látott gazdasági visszaesést regisztráltak Erdélyben is, derül ki az Erdélystat legutóbbi, gazdasági mobilitást vizsgáló felméréséből.

Közleményük szerint a szükségállapot után Erdély gazdasági mobilitása az országos átlaghoz képest jobban meg tudta közelíteni a járvány előtti szintet, de nem érte el azt. Az országos és az erdélyi legalacsonyabb gazdasági mobilitás az ortodox illetve a katolikus húsvéthoz köthető. A szükségállapot alatt a Partiumban csökkent a legkisebb mértékben a gazdasági mobilitás.

Székelyföld gazdasági aktivitása is átlag alatti mértékbe csökkent és itt sikerült leginkább visszatérni a megszokott mobilitáshoz. Ez részben a régió alacsonyabb egészségügyi érintettségével, másrészt a gazdaság szerkezetével magyarázható.

Megyei bontásban Hargita és Krassó-Szörény megyében a nyári hónapok alatt az élet csaknem teljesen visszaállt a megszokott kerékvágásba. Az országos átlag fölött volt még Kovászna, Maros, Fehér, Beszterce-Naszód, Hunyad, Máramaros, Szilágy és Szatmár megye. Jelentősen az országos átlag alatt maradt viszont Kolozs és Temes megye. Az ősz beköszöntével és a járvány második hullámának kezdetével a legnagyobb gazdasági visszaesést Kolozs megyében jegyezték.