Diverziókeltéssel is vádolják Ion Iliescut
Ion Iliescu katonai intézkedésekhez járult hozzá az 1989-es decemberi forradalom idején, amelyek közül némelyek egyértelműen a diverziókeltést szolgálták – közölte ma a legfőbb ügyészség.
A forradalom-dosszié kapcsán a katonai ügyészség büntetőjogi eljárást kezdett – szintén emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények gyanújával – Iosif Rus tartalékos altábornagy, a tettek elkövetése idején a román légierők parancsnoka és a Legfőbb Katonai Tanács tagja, valamint Emil Dumitrescu tartalékos vezérezredes ellen. A nyomozó hatóság szerint Iosif Rus a román légierő parancsnokaként 1989. december 22-én jogtalanul a Szekuritáté egy alegységének kivezénylését rendelte el az Otopeni Nemzetközi Repülőtérre. Ezzel zavart okozott a védelmi egységek közti kommunikációban, ami a hadsereg és a Szekuritáté csapatainakegymás elleni támadásához vezetett.
A nyomozóhatóságnak továbbá bizonyítékai vannak arra, hogy Iosif Rus 1989. december 23-án parancsba adta, hogy a 61-es ezred helikoptereinek törzsén mázolják le a román trikolórt, és más szimbólumot fessenek rájuk. Ezt követően az említett helikoptereket a Román Televíziótársaság épülete, a Ghencea-temető és más fővárosi helyszínek fölé küldte, amivel a földi védelemre kivezényelt katonák körében zavart és félelmet keltett. Ez vezetett ahhoz, hogy a különböző védelmi alakulatok tüzet nyitottak egymásra, és elharapozódott a terrorizmustól való rettegés.
A nyomozati anyag arra is rávilágít, hogy Emil Dumitrescu 1989. december 22-én tiszti egyenruhában jelent meg a közszolgálati televízió képernyőjén, és ekkortól kezdve hamis információkkal vezette félre a lakosságot, amelynek eredményeképpen az országban elterjedt a terrorizmustól való rettegés, ami emberáldozatokhoz, sérülésekhez és szabadságkorlátozásokhoz vezetett.
Az ügyészek leszögezik, hogy a politikai-katonai szervezetként működő Nemzeti Megmentési Front Tanácsának vezetőjeként Ion Iliescu megakadályozhatta volna a katonai diverziókeltést, de ezt nem tette meg. A terrorizmustól való általános félelem oda vezetett, hogy különböző katonai és civil alakulat egymás ellen támadtak, tüzet nyitottak egymásra és az eseményeken kívülálló személyekre – olvasható a legfőbb ügyészség által közzétett dokumentumban.