Május 20-21 között tartották Marosvásárhelyen, a Studium Hubban a DeepDive kulturális-tudományos-közéleti fesztivált, amelyet az Érted egyesület szervezett. Az eseménnyel az intellektuális fiatalokat szólították meg. Az eseményen 26 előadáson és számos kulturális programon vehetettek részt az érdeklődők. A DeepDive első kiadása körülbelül 200 résztvevőt számlált. Vaida Cynthia elmondta, hogy már 2020-ban elkezdték a fesztivál szervezését, de a koronavírus járvány közbeszólt, ezért került át 2022-re az esemény, aminek a szervezése tartogatott számos akadályt is.

Vaida Cynthiát, a DeepDive kommunikációs koordinátorát Nagy-Bodó Szilárd kérdezte.

 

A Studium Hubot, amikor megálmodták, akkor az volt a cél, hogy egyfajta kicsi Svájc legyen Marosvásárhelyen, amit mindenki használhat, fogalmazott Vass Levente. Elmondása szerint már első hallásra is egy nagyon jó ötletnek tartotta, hiszen az innovációról mindig kell beszélni, ez mind a fiatalok, mind az idősebbek számára hasznos. A Studium Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke hozzátette, hogy reméli, hogy évek múltán egy komoly szakmai fórummá nővi ki magát a DeepDive.

Dr. Vass Levente, egészségügyi államtitkárt, a Studium Prospero Alapítvány ügyvezető elnökét hallhatják.

 

Borbély László nyitotta meg az előadások sorát a DeepDive fesztiválon, ahol a fenntartható fejlődésről beszélt a fiataloknak. Elmondása szerint 2016-ban, amikor megtervezték a főosztály működését két kihívással néztek szembe. Az egyik az volt, hogy minél több információt juttassanak el a politikusokhoz és döntéshozókhoz, míg a másik, hogy minden társadalmi szegmenset bevonjanak. Borbély László beszámolt arról is, hogy a nyáron több tábort szeretnének szervezni a fiataloknak ebben a témában, illetve elkészült egy képregény is, ami szintén a fenntartható fejlődés bemutatását célozza.

Borbély Lászlót, a Fenntartható Fejlődésért Igazgatóság államtanácsosával Nagy-Bodó Szilár beszélgetett.

A DeepDive fesztivál meghívottja volt Antal Lóránt is, akinek az előadása objektív okok miatt elmaradt, viszont kérdéseinkre elmondta, hogy az előadásának a címe az Energia mindenek fölött lett volna és arról számolt volna be, hogy mennyire meghatározza a mindennapjainkat az energia, hiszen enélkül nem maradna a 21. századi embernek élettere. Antal Lóránt arról is beszámolt, hogy már készülőben vannak a stratégiák, hogy miként lehetne átállni a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra. Továbbá beszélt az Európai Bizottság tendenciózus javallatairól is.

Antal Lóránt, szenátort, az Energiaügyi Bizottság elnökét hallhatják.

 

Restart! Válságkezelés és újrakezdés címen tartott előadást Nagy Zsolt a DeepDive-on. Elmondása szerint léteznek külső és belső válságok. Előbbit az egyének nem tudják meghatározni, mint például a koronavírus. Utóbbi pedig az ember életében megjelenő fordulópontok. A válságkezelés és újrakezdés első lépése, hogy felismerjük és tudatosítsuk azt a helyzet, amiben vagyunk. Ezt követően meg kell változtassuk azokat a tényezőket, amelyek rajtunk állnak. Nagy Zsolt hozzátette, hogy ehhez bátorságra van szükség.

Nagy Zsolt, az EuroAtalantic Consulting romániai partnere válaszolt a kérdéseinkre.

A jövő iskolája minden korszakban foglalkoztatta az embereket, de napjainkban csak elképzelések vannak azzal kapcsolatban, hogy miként fognak kinézni a tanintézmények. Radó Péter elmondása szerint lazítani kellene a mostani rendszeren és interaktívabb formában kellene megszervezni az oktatást. Továbbá új tereket kellene kialakítani az iskolákban, amihez számos esetben az iskolaépület újjáépítése szükséges. A szakember elmondása szerint ebben a folyamatban nagy gátat jelentenek a pedagógusok, akik egész életüket ugyanabban a rendszerben töltik, miközben nem veszik észre, hogy egyre inkább tolódik ki a világ az online tér irányába és szükséges lenne ehhez igazítani az oktatást is.

Radó Péter oktatáskutatóval a DeepDive-on beszélgettünk.

Egy közösséget nehéz kiépíteni, de még nehezebb megtartani. Egy életképes közösség kialakuláshoz sok esetben egy trauma szerű élményre van szükség. A magyarországi sajtó történelmében ilyen volt az, amikor az Index szerkesztősége – 72 újságíró – testületileg beadta a felmondását, majd megalapult a Telex. Ekkor jöttek rá az emberek, hogy nem minden tartalom van ingyen az interneten sem. hasonló példa, amikor a Magyar Hang, mint napilap, egyik napról a másikra megszűnt, de az újságírók nem hagyták a közösségüket és a semmiből egy hetilapot alapítottak. Természetesen a közösség hosszútávú megtartásához hitelességre van szükség, de néha az ajándékok is jó ösztönző hatással bírhatnak.

A DeepDive-on tartott előadást Lukács Csaba újságíró, a Magyar Hang munkatársa, aki az előadása után nyilatkozott rádiónknak is.

A programok és a különböző algoritmusok egyre inkább befolyásolják a mindennapi döntéseinket. Vannak olyan algoritmusok, amelyekről tudjuk, hogy erre vannak kifejlesztve, de létezik a rejtett változat is. Ilyen például a Google keresőmotorja vagy a Youtube videóajánlása. Ezeknek a rejtett algoritmusoknak nem az a célja, hogy befolyásolják az életünket, hanem hogy pusztán ott tartsanak egy felületen, ami ezáltal több profitra tehet szert a reklámokból.

Erről számolt be dr. Csala Dénes egyetemi oktató a DeepDive első kiadásán.

Az állam pénzügyei esetében rengeteg vészhelyzet adódhat. Napjainkban két nagyobb tényező, a járvány és a háború, hatásai érződnek. Ezek fő megnyilvánulási formája az infláció, ami Romániában már elérte a két számjegyet. A vezetőknek feladata lenne, hogy felismerjék ezeket a helyzeteket és amit nem lehet kizárólag belföldön megoldani arra az EU-n belül próbáljanak megoldást találni- Bokros Lajos elmondása szerint egy ehhez hasonló helyzetben nagyon rossz megoldás az árstop, hiszen ezzel rengeteg vállalat kerül nehéz helyzetbe. Továbbá a jómódú embereknek nincs szüksége egy olyan kompenzációra, ami általános. Ezzel a támogatással inkább a hátrányosabb helyzetben élőket kellene támogatni, véli a szakember.

Bokros Lajos közgazdászt, egyetemi tanárt a DeepDive-on kérdezte Nagy-Bodó Szilárd.

 

A NATO a fegyverszállítmányokkal lép fel az orosz agresszió ellen, de ezzel párhuzamosan a nyugati világban ott vannak a szankciók is. Már csak az a kérdés, hogy ezek növelhetik-e az EU tekintélyét? Hiszen katonailag nem nagyhatalom, de olyan gazdasági eszközökkel rendelkezik, amelyek a katonai nagyhatalmakat eltántoríthatják a háborútól és a katonai fenyegetéstől. A jelenlegi helyzetben egy másik kulcskérdés, hogy mi lehet Vladimir Putin célja, hiszen a háború kirobbanásának pillanatában azt mondta, hogy nem szeretne orosz-NATO határt. Ezzel szemben most megvan annak a lehetősége, hogy Finnországnál 1900 kilométeren jön létre ez a határ. Feledy Botond véleménye szerint egyáltalán nem kizárt, hogy az orosz elnök céljai változnak.

Feledy Botond politológust a DeepDive-on, az előadása után kérdeztük az orosz-ukrán háború kapcsán.