Ma ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját.

Jeruzsálemben az 5.-ik században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet “a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. XII.-ik Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a “Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”. Az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának. Nagyboldogasszony napján a katolikus hívőknek kötelező szentmisén részt venniük.

Nagyboldogasszony Napja alkalmából Csíkszék több templomában búcsús ünnepet tartanak.

A Gyimes-völgye legrégebbi, kontumáci templomában ma délben 12 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, ennek szónoka Fülöp László miklósvári plébános lesz. Csíkszentgyörgyön, a Pósa-hegyi Nagyboldogasszony-kápolnánál szintén 12 órától tartják a szentmisét, a homíliát Kapás Attila etesi plébános mondja.

Csíkkarcfalván délben fél 1-kor kezdődik az ünnepi szentmise, ennek főcelebránsa Tamás József püspök lesz, a szentbeszédet pedig a magyarországi Galsi János plébános mondja. Szintén fél 1-kor kezdődik a kászonújfalvi temetőkápolna búcsúja, az ünnepi szónok Papp Márton csíkszentszentkirályi plébános lesz.

Marosvásárhelyi Rádió/Dobos László