A nemzeti egység megteremtése a román nemzet eddigi legjelentősebb megvalósítása – hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő ma a Parlamentben. Hozzátette: az embereknek ma is nagy elvárásaik vannak az ország vezetőivel szemben.

Az egyesülés centenáriuma alkalmából tartott ünnepi ülésen mondott beszédében az elnök kifejtette: a huszadik század eleji romániai politikai és kulturális elit példát mutatott előrelátás, elkötelezettség, áldozatvállalás terén. A Nagy Egyesülésre azért kerülhetett sor és azért bizonyult tartósnak – tette hozzá az államfő -, mert mindenki által elfogadott jogokat és szabadságokat szavatolt. Az államfő hangsúlyozta, az embereknek nagy elvárásaik vannak az ország vezetőivel szemben.

Az államfő beszédében felhívást intézett a törvényhozókhoz, hogy mondjanak le azokról a törvényekről, amelyek “csak ártanak a román állampolgároknak”, és az európai követelményeknek sem felelnek meg. A Parlament mai ünnepi ülésén az államfő mellett részt vett a két házelnök, Viorica Dăncilă miniszterelnök, a kormány tagjai, Margit hercegnő, a román korona őre, az Alkotmánybíróság elnöke, a Nép Ügyvédje, egyházfők, nagykövetek és más közéleti szereplők.

Viorica Dăncilă kormányfő a Gyulafehérvári Nyilatkozatból idézett

A romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogait az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat szavatolta – jelentette ki Viorica Dăncilă miniszterelnök ma a Parlament díszülésén, amelyet a Nagy Egyesülés centenáriuma alkalmából tartottak.

A miniszterelnök idézte a történelmi dokumentum harmadik – az együttlakó népek számára teljes nemzeti szabadságot előirányzó – pontját. Mint ismert, ezt az erdélyi magyarság képviselői a száz éve beváltatlan autonómiaígéretként szokták számon kérni a bukaresti vezetőkön. Viorica Dăncilă szerint a “ma is érvényes elv” arra a jogra vonatkozik, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban.

Novák Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor is felszólalt az ünnepségen

Mindamellett, hogy Románia száz éves fennállására emlékezik az állam, ma azt is számba kell vennie, hogyan állunk a gyulafehérvári ígéretekkel, milyen mértékben valósultak meg azok – hívta fel a figyelmet a Parlament plénuma előtt ma Novák Csaba Zoltán Maros megyei RMDSZ-es szenátor.

Novák Csaba elmondta: ki kell mondanunk, hogy az elmúlt 100 évben az az országmodell, amelynek szellemiségét a Gyulafehérvári Határozat magában hordozza, nem valósult meg maradéktalanul Romániában. Ezért mi, romániai magyarok nem szemlélhetjük ugyanúgy a centenáriumot, mint a román többség, hiszen amit a románok a nemzeti törekvések beteljesüléseként élnek meg, arra a magyarok veszteségként emlékeznek.

Kifejtette: bár az elmúlt három évtizedben számos területen értünk el jelentős eredményeket, távol állunk még attól, hogy azt mondhassuk: teljes egyenlőség van a nemzetiségek között Romániában.

A “román-román háború” lezárására szólított fel Liviu Dragnea

Egységre, “a román-román háború” lezárására szólított fel Liviu Dragnea képviselőházi elnök a Parlament mai ünnepi ülésén, amelyre az egyesülés centenáriuma alkalmából került sor.

A Szociáldemokrata Párt elnöke beszédében hangsúlyozta: Erdély és a Román Királyság egyesülésének 100. évfordulója Románia legjelentősebb ünnepe, a politikusoknak kötelességük továbbvinni az akkor elkezdett folyamatot és megerősíteni Románia helyét az Európai Unióban és a NATO-ban, “igaz románokként” harcolni a fontos célkitűzések megvalósítása érdekében, amelyek közül az euró bevezetését és a schengeni övezethez való csatlakozást említette. Liviu Dragnea “a román-román háború” lezárására szólított fel, hangsúlyozva: ő és kollégái mindenki felé nyitottak az együttműködésre a nemzet érdekében.