Brassót 47 évvel ezelőtt avatták municípiummá
Brassó 1968-ban érte el azt a küszöböt, amikor a kommunista rendszer törvényei értelmében már teljesítette a munícipiummá válás feltételeit. A várost 1968 február 16-án nyilvánították munícipimmá. A települést a legkorábbi írásos emlékek szerint, 1234-ben Coronaként tartották számon. A középkorban már zsongó kereskedelmi élet folyt Brassóban, a 19. században pedig, Hunfalvy János földrajztudós írásban rögzítette, hogy ,,Brassó vára vélhetőleg a leggazdagabb Erdélyi város”, jól fejlett ipara van, ahol főként posztót és szőnyegeket gyártanak.
A település tíz évig a Sztálinváros nevet viselte. 195o-ben, úgymond a brassói munkások kérésére változtatták meg nevét. A Sztálin megnevezést még a Cenkre is kiírták, a többitől eltérő színű lombú fákból rakták ki a nevet. Ma már ezek a fák eltűntek, de a Cenk tetején ott díszeleg a hatalmas fémbetűkből kirakott Brasov. Brassó a 2o11-es népszámlálási adatok szerint majdnem 228 ezer lakos városa. A lakosság 7,1 tized százaléka magyar. A munícipium megnevezés még ma is használatos, bár ma már inkább Brassó megyei jogú városként említjük. Jelenleg a hozzátartozó metropolisz övezet központja.
MVR/PETKI JUDIT