A szatmárnémeti Északi Színház igazgatóját is megkerestük a Sárosdi Lilla magyarországi színésznő által kirobbantott szexuális zaklatási botrány kapcsán. A Harag György Társulat vezetője, Bessenyei Gedő István nem hiszi, hogy Erdélyben általánosan olyan rossz lenne a helyzet, hogy a hazai áldozatok ne merhetnének megszólalni. Az időközben az interneten elindított petíciót (amely elsősorban a színészekkel való szolidaritást célozza), mint mondta, ő is aláírta.

„Én azt hiszem, hogy nem véletlen, hogy a magyarországi szakmában, nagyon sokan annyira megdöbbentek a Marton Lászlót érintő konkrét vallomásokon, megszólalásokon, hogy mint amikor az ember megtudja, hogy halálos beteg, a tagadás az első reflexe. Legalább ennyire megdöbbentene mindannyiunkat, ha volna ilyen erdélyi eset. Nyilván ezt száz százalékosan nem tudhatjuk, de én abban bízom, hogy talán a mi erdélyi szakmánk nem produkált ilyen eseteket. Ez természetesen csak egy reménység, vagy feltételezés.”– nyilatkozta Bessenyei.

„Én azt gondolom, hogy ha neadjisten nálunk történne ilyesmi, akkor engem meg mernének keresni az érintettek. Tehát én azt merem állítani, hogy nagy valószínűséggel nálunk nincs ilyen eset. Ez függ a vezető viszonyától a társulatához, én merem feltételezni, remélni, hogy volna annyi bizalmuk a kolléganőinknek, hogy ha bárkit ilyen eset ért volna, akkor az első lennék, akit megkeresnek. … Nem gondolom, hogy az erdélyi közegre egyértelműen rá lehetne sütni azt a bélyeget, hogy itt egy bántalmazott személy, akit szexuálisan zaklattak, mindenképpen hallgatni fog. Nem hiszem, hogy éppen ilyen súlyos a helyzet, azt hiszem, hogy itt is van arra lehetőség, hogy az ember, azt a támogatást, amit Magyarországon láttunk, megkapja. Én is aláírtam azt a petíciót, és láttam azt, hogy nagyon sokan erdélyiek is aláírták, ami ugye az áldozatok megszólalását támogató egyfajta pszichés támogatás. Én azt gondolom, hogy épp elegen vagyunk Erdélyben, akik ugyanezt a támogatást itt is megadnánk egy esetleges bántalmazottnak, és talán ez a legfontosabb, hogy bátorítsuk az áldozatokat, hogy ha vannak, igenis szólaljanak meg!”

Bessenyei Gedő Istvánt a négy éves mandátuma alatt még senki nem kereste meg hasonló panasszal. A színházigazgató szerint jelen pillanatban a garanciák hiányoznak a rendszerből, de ez nemcsak a színházra vonatkozik. Jelenleg csak a vezetői jóindulaton múlik, hogy mekkora bizalma van egy áldozatnak elmondani a főnökének, hogy őt egy ilyen jellegű zaklatás érte. De mi van akkor, ha ezt pont a főnöke követi el? Ezért gondolja úgy, hogy nem az intézményben kell keresni a garanciát. „Sárosdi Lilla, az első áldozat, aki nyilvánosan felvállalta, hogy beszéljen a saját szörnyű esetéről, ő is azt mondta: arra van szükség, hogy mobilizálódjanak a színészszakszervezetek. De ez nem mindenütt létezik, a Szatmári Északi Színházban például van.”

E szörnyű jelenség napvilágra kerülésének lehet egy olyan társadalmi haszna, véli a szatmári színházvezető, hogy elkezdünk nagyobb kontextusban beszélni erről a dologról. „Ha azt gondoljuk, hogy ez a Pesti Körút problémája vagy Hollywood-nak a problémája, vagy hogy ilyen mocskos a színház, akkor ez ugyanaz a tévút, mintha azt gondolnánk a Monica Lewinsky ügyről, hogy ilyen mocskos a politika, vagy az egyházak gyermekmolesztálási ügyeiről, hogy ilyen mocskos az egyház. Ezek az általánosítások szükségképpen mind hamisak. Viszont a társadalmi jelenségről érdemes beszélni, és azt gondolom, hogy az lenne a haszna, hogy ha bátorságot merít az ohio-i húsfeldolgozó üzem vagy a szamosmalomberki textilüzem ismeretlen dolgozója (akinek az élete nincs reflektorfényben), akit szintén zaklattak, hogy ő is kiálljon. Azt gondolni, hogy ezek a problémák csak a színház világára jellemző problémák, az egy nagy tévedés! Ez minden intézményi struktúrára jellemző probléma és jellemző kockázat, csak azt nem követi ekkora figyelem.”

Bessenyei egy új generációt képvisel, hiszen csupán 31 éves, ezért úgy látja, hogy akik a rendszerváltás után szocializálódtak, már eleve nyitottabbak, máshogy reagálnak bizonyos társadalmi jelenségekre. A teljes beszélgetés itt hallgatható meg. Riporter Bódizs Edit.