Az önkormányzati fejlesztésekről egyeztettek Csíkszeredában
Több mint száz székelyföldi polgármester és önkormányzati szakember vett részt pénteken Csíkszeredában a városháza által szervezett konferencián az önkormányzati fejlesztések jövőjéről.
A jelenlegi és a közeljövőben lehívható fejlesztési források önrészének finanszírozhatósága egyre nagyobb terhet ró a helyi önkormányzatokra, azonban ezek nélkül nem lehet kellőképpen fejlődni.
Jelenleg Erdélyben két olyan település van, amelynek nincs adóssága: Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy. Viszont a fejlesztések megvalósításához, az önrész kifizetéséhez, nem kizárt, hogy a jövőben ők is hitelhez kell folyamodjanak, ami egyáltalán nem baj, nem kell úgy gondolni erre, mint egy olyan tényező, amit majd az utódok kell cipeljenek a hátukon.
Csíkszereda például nagyon sok pályázatot nyert el, amelyek segítenek a jobb életkörülmények kialakításában, a város fejlődésében. Bár az önkormányzatnak van megtakarítása a fejlesztések nagy száma miatt ez nem lesz elegendő mindenre, így nem kizárt a hitelfelvétel, viszont, ha egy település fejlődik, akkor a felvett kölcsönt akár hamarabb is képes megadni, mint ahogyan az a szerződésben szerepel, hangsúlyozta Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Akkor kell pályázni, amikor van erre lehetőség, hiszen a fejlesztéseket főleg EU-s, illetve kormányzati forrásokból kell megvalósítani, minél kisebb mértékben az adófizetők pénzéből. Ez azt is eredményezheti, hogy egyszerre több fejlesztés is zajlik egy településen, ami kisebb kellemetlenségeket is okozhat, azonban ezeknek köszönhetően lesz szebb az adott város. Ez történik jelenleg Sepsiszentgyörgyön is, ahol egyszerre számos beruházás van kivitelezés alatt, ilyenkor kell kérni a lakosság türelmét, valamint biztosítani kell őket, hogy a munkálatok után egy jobb környezetben élhetnek és még büszkébbek lehetnek a városukra, mondta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
A hitelek nem ördögtől valók, nem egy esetben pedig rengeteget lehet velük spórolni, egy ilyen terület az útfelújítás is, amelynek az ára az elmúlt években rengeteget emelkedett, többet, mint bármelyik kamat. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan megyék, amelyeknek kevesebb a bevétele, de ugyanazokat a körülményeket kell biztosítsák, mint azok, ahol több pénz van, a különbözetet pedig hitelből lehet megoldani, mert ugyan lehet tíz év múlva kigyűlne a pénz, de vajon akkor még lenne, akinek megcsinálni a fejlesztést? – tette fel a költői kérdést Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke.
Marosvásárhelyen is számos fejlesztés van kilátásban, amelyet elsősorban a bürokrácia, másodsorban a szakember hiány nehezít. Mindössze 10 mérnök dolgozik az önkormányzatnak, akiknek a zöme már vagy nyugdíjas vagy 50 év fölötti. Hiába mondják azt, hogy az állami szférában mekkorák a fizetések, egy mérnök a magánvállalatoknál kétszer-háromszor annyit kereshet, mint egy önkormányzatnál, a megoldás az lenne, hogy külsős mérnökökkel dolgozzunk, vélekedett Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere.
Marosvásárhelyi Rádió/Nagy-Bodó Szilárd