Antal Árpád: ezek a zászlók százhetven évvel ezelőtt is itt lobogtak már
A sepsiszentgyörgyiek tapssal fogadták a város főterére érkező Lázár Jánost. A magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök délben, Sepsiszentgyörgyön aláírta a Minority Safe Pack európai kisebbségvédelmi kezdeményezést majd megkoszorúzta a felújított 1848-1849-es emlékművet.
„Ugye milyen szépek ezek a zászlók, milyen szépen lobognak itt a szélben?”, kezdte ünnepi beszédét Antal Árpád polgármester, amire a főtéren összegyűlt több ezer ünneplő hosszan tartó tapssal válaszolt. Sepsiszentgyörgy polgármestere – az 5000 lejes büntetést érő, várost díszítő magyar zászlókra utalva – így folytatta: „vannak, akiket ez zavar, pedig ezek a zászlók százhetven évvel ezelőtt is itt lobogtak már, és a rendszerváltás óta mindig kitűzzük nemzeti szimbólumainkat március tizenötödikén. De a centenárium évében ezt a jogunkat is elvitatnák tőlünk”.
Antal Árpád rámutatott, hogy idén száz éve annak, hogy Erdély Románia része lett és száz éve ez az ország mostohaként bánik velünk. Az elmúlt száz év során a román adminisztráció bebizonyította, hogy nem képes vezetni Erdélyt. Nem a kárpáton túli régiók emelkedtek fel Erdély szintjére, hanem Erdélyt züllesztették le a Balkán szintjére. Antal Árpád szerint a betelepítési kvótákat nem Brüsszelben, hanem Bukarestben találták ki, a Ceausescu rezsim alatt azzal a céllal telepítettek be tömegeket Erdélybe, hogy megváltoztassák az etnikai arányokat.
„Nekünk a haza minden előtt”, jelentette ki Lázár János a Sepsiszentgyörgy főterén elmondott ünnepi beszédében. A magyar miniszterelnökséget vezető miniszter Herder német filozófust idézte, aki a 19. század elején azt jósolta, hogy a magyarok eltűnnek az őket körülvevő szláv, oláh és német tengerben.
„Ennek ellenére ma itt vagyunk, túl Herderen, Habsburgokon, kommunista diktátorokon, külső és belső árulásokon és túl 5000 lejes prefektusi bírságokon is”, mondta Lázár János. A miniszter kifejtette: a magyarországi liberálisok és balosok számára az erdélyi vagy kárpátaljai magyarok zavaróan közel vannak, egy-egy államhatárral odébb, ráadásul az elmúlt években még közelebb hozta őket a magyar útlevelük, sőt a szavazati joguk.
Lázár János szerint a budapesti ellenzéki pártoknak és a civil szervezeteknek is előbb kellene aggódniuk a Kárpátaljai magyarok felrobbantott székháza miatt, a marosvásárhelyi orvosi egyetem miatt, a római-katolikus iskola miatt, a Székely Mikó kollégium miatt, a hatósági zaklatások miatt, a bírságok, házkutatások és nyelvtörvények miatt és csak utána a magyar határőröket kővel dobáló migránsok megbüntetése miatt.