A romániai egyházi restitúció hiányosságairól volt szó tegnap Strasbourgban. Bő két évtizeddel azután, hogy Románia az Európa Tanács tagjává vált, még mindig nem juttatták vissza eredeti tulajdonosainak az egykori romániai egyházi javak mintegy kétharmadát – mondta Csenger-Zalán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő tegnap Strasbourgban, az ET parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakát megnyitó plenáris ülésen.

Kivétel a román ortodox egyház, amely többet kapott az államtól, mint amennyivel eredetileg jogszerűen rendelkezett – tette hozzá a magyarországi politikus. A Fidesz képviselője emlékeztetett azokra a kötelezettségvállalásokra, amelyeket Románia tett csatlakozásakor az Európa Tanácshoz. Idézte azt a kitételt, miszerint a parlamenti közgyűlés 1993-ban felszólította Románianát, juttassa vissza az egyházi javakat, és tegye lehetővé egyházi iskolák létesítését és működtetését, „különös tekintettel a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyerekek anyanyelvi oktatására”. Ezzel kapcsolatban sajnálattal állapította meg, hogy a román ortodox egyház kivételével ez az elvárás csak felettébb korlátozott mértékben valósult meg. Emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács célul tűzte ki a megosztó határok nélküli Európa megteremtését, és leszögezte: ezzel nem egyeztethető össze, hogy Európában „másodosztályú állampolgárok” is legyenek.
MVR/MTI