A Csíki medencében több éve hatalmas károkat okoznak a gazdáknak a vadállatok. Vaddisznók teszik tönkre a vetést, medvék garázdálkodnak az erdőkhöz kezeli gazdaságokban.

Hargita megyében az elmúlt esztendőben 152 esetben érkezett bejelentés a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez, idén már 40. Az elmúlt napokban Tusnádfürdőről egy anyamedvét és egy bocsot szállítottak el, de másnap még három medve járt be a fürdővárosba. A vadkárok megelőzésének, a gazdák kártalanításának egyszerűsítése érdekében több változtatásra, az érdekek összeegyeztetésére is szükség volna – mondta Tánczos Barna szenátor azon a csíkszeredai megbeszélésen, amelyen szakemberek voltak jelen.

Nagy Dániel, a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség főfelügyelő-helyettese szerint az intézményük hatáskörébe tartozó megyék közül Hargita és Kovászna megyében történik a legtöbb vadkár, és szerinte a medvékből egyértelműen túlszaporulat van. Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint a jelenlegi törvények a vadászoknak kedveznek, a vadak okozta károk megtérítését bonyolult eljárás előzi meg, a kárbecslésnél pedig a mezőgazdasági szakemberek nem lehetnek benne az erre hivatott bizottságokban.

A vadásztársulatok képviselőinek eltér a véleményük a kérdésben, elhangzott, hogy meg van kötve a kezük a kilövési keret miatt. Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője adatokkal támasztotta alá azt, hogy sok medvetámadás a nem megfelelő területen és módon történő legeltetés miatt történik. Különböznek tehát a vélemények a vadkárok megelőzésében, a vadállomány csökkentéséről. A gazdák pedig védekeznek ahogy tudnak, a legtöbb esetben kutyákkal és villanypásztorral, a károkért pedig késve, hosszú, bürokratikus eljárás után kapnak némi kárpótlást.
Dobos László