A bukaresti székhelyű Active Watch szervezet közzétette a romániai gyűlöletbeszédre vonatkozó 2017-es jelentését. Ezt a jelentést három éve állítja össze a román emberjogi szervezet. Radu Raileanu, a szervezet munkatársa nyilatkozott rádiónknak, aki szerint nem azzal van a gond, hogy nincsenek megfelelő törvények Romániában, hanem azzal, hogy ezeket nem alkalmazzák. Bódizs Edit interjúja.

“Ez nem egy mennyiségi jelentés, tehát mi nem tudnánk megmondani, hogy a gyűlöletbeszédek száma megnövekedett vagy csökkent volna az előző évhez képest, viszont azt el tudjuk mondani, hogy a sajtónak fontos szerepe van ebben: tehát az utcai megmozdulások, valamint a közvélemény alakulása szoros kapcsolatban áll azzal, amit a sajtó mond. Például 2016-ban, amikor a sajtó sokat cikkezett a menekültválságról és az európai merényletekről, nagyon sok menekült-ellenes és muzulmán-ellenes tiltakozó akciót szerveztek. 2017-ben, amikor a sajtóban kevesebb ilyen jellegű írás jelent meg, a tiltakozóakciók száma is csökkent. Egy másik fontos jelenség, hogy a törvénykezés ezen a téren inkább csak papíron létezik Romániában. Ezek alól kevés kivétel létezik, ilyen például a Diszkriminációellenes Tanács, amely a legaktívabb, amikor a jelenség megfékezése kerül szóba, és amely 2017-ben nagyon hatékonyan dolgozott. Az Audiovizuális Tanács tavaly év elején nem működött megfelelően, de aztán év közepétől a helyzet rendeződött”.

Úgy értettem, hogy a jelentés közzététele alkalmából díjakat is osztanak, azoknak is, akik kitűntek az intolerancia elleni harcban, és azoknak is akik a gyűlöletet propagálják.

Igen a sokszínűség bajnokait, valamint a gyűlölködőket egyaránt “díjazzuk”, utóbbiakat negatív értelemben. Ezek szimbólikus díjak, amelyekkel a közvélemény figyelmébe szeretnénk a témát hozni, és bátorítani szeretnénk azokat, akik egy igazi, demokratikus társadalomért harcolnak. Ugyanakkor megismertetni szeretnénk a közvéleménnyel azokat is, akik szétválasztják, polarizálják a társadalmat. Összesen 5 pozitív és 4 negatív díjat osztunk ki, de ez nem jelent valamiféle hierarhizálást.

Ez a jelentés több mint száz oldalas, nagyon sok példát találunk a gyűlöletbeszéd megnyilvánulásaira és az intoleranciára.

Igen, sok esetet jegyeztünk, az egyik ilyen eset, amit mi az intolerancia példájának tartunk, és ugyanakkor nagyon veszélyesnek, az Ionuț Țene-nek, a Napoca News szerkesztőjének a kinevezése a kolozsvári polgármesteri hivatal kulturális osztályának élére. A Napoca News egy olyan portal, ahol a gyűlöletbeszéd gyakran megjelenik, Ionuț Țene az oldal hivatalos képviselője, legionárius elveket vall, és mi úgy gondoljuk, hogy veszélyes, ha egy ilyen ember Kolozsvár kulturális politikájáért felel. De vannak megmosolyogtató dolgok is, például a Román Kézilabda Szövetség megváltoztatta a nevét, a női kézilabda liga a Virágok Ligája nevet vette fel, a férfiak ligája pedig a Bölények Ligája lett. Ezek – habár kevésbé fontos dolgok – azért nemi megkülönböztetéshez vezetnek. Persze ez nem valami súlyos eset, de nem megfelelő döntés, szerintünk.

A jelentés végén megjelennek a sajtóorgánumok nevei is.

Igen, van egy fejezetünk, ahol megnéztük, hogy a bizonyos sajtóorgánumok, a legolvasottabbak, hogyan moderálják az online hozzászólásokat. Sorbavettük az első tíz legolvasottabb lapot, és az derült ki, hogy az egyetlen lap, amely valóban moderálja a hozzászólásokat, az az Adevărul, a többiek nem nagyon törődnek ezzel, és így megnő az esélye, hogy gyűlöletpárbeszéd alakuljon ki a bizonyos cikkek kapcsán, és ez elég gyakran meg is történik.

A roman törvénykezést úgy általában milyennek találják ezen a téren?

A jogszabályzat a mi szempontunkból lefedi ezt a területet, nagyon jó szerintünk a törvény, viszont gond van az alkalmazásával. És ahogy már elmondtam, az egyetlen szervezet, amely tisztességesen dolgozik ezen a téren az a Diszkriminációellenes Tanács. Az ügyészségnél mindig elakadnak az ügyek, az Audiovizuális Tanács pedig elég ritkán büntet. Ez a három intézmény az, amely hivatott a törvényeket alkalmazni.