Beszélgetés Kuti Dénes szovátai festőművésszel művészi létről és képi világról

Egy festmény akkor jó, ha az furcsa és érthetetlen, a nézőt csodálkozásra készteti – vallja Kuti Dénes szovátai festőművész. Mesteri módon képeinek mindegyike ezt teszi, még a látszólag legártalmatlanabb fű-virág-árnyék kompozícióban is ott rejlik az a többlet, ami kiemeli az alkotást a tájkép kategóriából. A képek hatalmas mérete illetve a zöld színek pompája ugyan mindenki számára vonzó, de a színek varázsát lerázva az értő szemlélő már a képet olvassa, dekódolja, értelmezi és elmerül annak bűvöletében. A realista-szürreális-fotorealisztikus skálán mozgó kifejezésmóddal Kuti Dénes elérte célját: a néző megtorpan, és óhatatlanul is az aprólékosan kidolgozott mikro-világ rabjává válik.

Az alábbi beszélgetés egy olyan rejtőzködő művészt mutat be, aki ugyan a mindennapi életben végtelenül közvetlen, művészetéről nem szívesen vall, inkább képeire bízza, hogy beszéljenek helyette, de azokat sem túl gyakran tárja a néző elé.

Kuti Dénes festőművésszel Szuszámi Zsuzsa beszélget.