A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) elítéli a kormány, az elnöki hivatal és a parlament válaszlépéseinek hiányát a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztési program kapcsán – írja a FRCRHM csütörtöki közleményében.

A civil fórum az MTI híréből értesült arról, hogy a magyar kormány 25 milliárd forintot különített el egy olyan programra, amelyből Székelyföld gazdasági fejlődését támogatja. A közlemény szerint a romániai illetékes intézmények nem végeztek alapos elemzést arra vonatkozóan, hogy milyen következményekkel jár a magyar állam stratégiai beruházásainak lehetősége, illetve a kettős állampolgárság elnyerése az erdélyi magyarok által.

Ilyen körülmények között az RMDSZ szinte függetlenül vezeti Hargita és Kovászna megyét, semmibe véve az itt élő románok érdekeit. Az államfők hallgatólagos támogatásával a december utáni kormányok opportunizmusa oda vezetett, hogy az ország szívében valóságos társszuverenitás jött létre Magyarországgal. A parlamenti támogatásért cserében Bukarest magára hagyta a két megyében élő románokat, akik ki vannak szolgáltatva a helyi és megyei hatóságok kényének-kedvének, amelyek szegregacionista politikájukkal az etnikai alapú területi autonómia megteremtésén dolgoznak – írja a fórum közleményében.

A dokumentum szerint, míg a ‘többségi magyar kisebbség’ hármas támogatásban részesül, hisz pénzt kap Budapestről, Bukarestből és a helyi költségvetésből, a román közösségek csak ‘esetleges és jelentéktelen’ támogatást kapnak a helyi hatóságoktól, emiatt felmerül, hogy ‘érdemes-e itt jövőt tervezniük, vagy sem’.

A fórum ‘engedményként’ értékeli azt is, hogy az ifjúsági minisztérium visszajuttatta a helyi önkormányzat tulajdonába a városi sportbázist.

Ezzel az Ifjúsági- és Sportminisztérium lemondott évi 550-600 ezer lej bevételről, ezután mintegy 300 ezer lej bért fizet, tehát mintegy 800-900 ezer lejjel kevesebb jut a sportra, ráadásul a Municipiumi Sportklub bérlő lett saját házában – írja a közlemény.

Zárásként a fórum megjegyzi, hogy ‘kénytelen lesz’ megtámadni a bíróságon a kormány ‘hatalmi visszaéléssel’ hozott határozatát, és arra kéri Klaus Iohannis államfőt, hogy nemzetbiztonsági kérdésként tűzze a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) napirendjére a Hargita, Kovászna és Maros megyei helyzetet.