A Látó Irodalmi Játékoknak köszönhetően Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, Radnóti Miklós-kutató Marosvásárhelyre is ellátogatott. Demény Péter költő, író, szerkesztővel a Yorick Stúdió várbeli épületében beszélgetett.

radnoti3„Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság.” – írta Weöres Sándor Radnóti Miklósról, akire jellemző volt a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése. A költő, aki bár életében nem kapott elég lehetőséget a megmutatkozásra ma rajongott, kutatott, sokat idézett alkotója a magyar irodalomnak, nemcsak az olvasók, hanem az irodalomtörténészek által is.

Különleges feladatra vállalkozott Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, Radnóti Miklós-kutató, aki a költő dedikációit és azok történetét gyűjtötte és rendezte kötetbe.

biro baloghBíró-Balogh másfél évtizede foglalkozik Radnóti Miklós életrajzának és életművének kutatásával. 2016-ban jelent meg Könyvvel üzenek néked című kötete, amelyben Radnóti Miklós hatszáznál több dedikációját gyűjtötte egybe és adta közre, 2017-ben pedig az ő sajtó alá rendezésében jelent meg Radnóti levelezésének első kötete, Különben magyar költő vagyok címmel.

Az irodalomtörténész az elmúlt napokban több Erdélyi városban is irodalmi-Radnóti estet tartott, melyek során színesen és izgalmasan beszélt Radnóti-kutatás legújabb eredményeiről, mi módon árnyalják az eddig ismert Radnóti-képet a most megjelent levelezések, milyen újdonságok kerültek elő mostanában, hol lehet ismeretlen Radnóti-verset találni, mennyibe kerül most egy Radnóti-kézirat, és egyáltalán, mi az a levél és mi a dedikáció, és miért jó, ha sok van belőlük.

A KULTÚRPRESSZÓ összeállításának első részében a Radnóti kutatómunkáról, a költő életéről kérdezzük Bíró-Balogh Tamást. Szerkesztő műsorvezető: Kányádi Orsolya és Kiss Dénes.