A magyar-székely összetartozás napjává nyilvánította ma a Magyar Országgyűlés október 16-át, az 1848-as évi agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdetének dátumát. Az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot 139 igen szavazattal fogadták el a képviselők.

A korábbi jobbikos képviselő, Szávay István által benyújtott határozati javaslathoz a Demokratikus Koalíció kivételével minden parlamenti frakció csatlakozott. Az elfogadott határozat szerint a Magyar Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, amelyek a magyarság és a székelység évszázados összetartozását hangsúlyozzák, támogatja olyan programok, hazai és nemzetközi konferenciák szervezését, illetve oktatási anyagok és audiovizuális termékek készítését, amelyek az események és következményeik hiteles bemutatásával kapcsolatosak. Támogatják iskolai megemlékezések, tanulmányi kirándulások szervezését, emlékművek avatását, az eseményhez kapcsolódó pályázatok meghirdetését.

A háromszéki RMDSZ üdvözli a döntést

Üdvözli az RMDSZ háromszéki területi szervezete a Magyar Országgyűlés mai döntését, mely szerint október 16-át a magyar-székely összetartozás napjává nyilvánította – áll a Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester által aláírt közleményben.

Mint írják: az agyagfalvi nemzetgyűlés kezdetének dátumát választották az összetartozás napjává, egy olyan emlékezetes történelmi pillanatot, amely a magyar nemzet egységét, a megkérdőjelezhetetlen nemzeti összetartozást igazolja. Az 1848. október 16–18-án Agyagfalván megtartott székely nagygyűlésen mondta ki a mintegy 60.000 egybegyűlt, hogy kiállnak a magyar kormány mellett. Az agyagfalvi gyűlés jelentette tehát a székely népfelkelés kezdetét, a székelység csatlakozását az 1848–49-es szabadságharchoz.