Rejtett dimenziók – a betegségek pszicho-szociális háttere címmel szervezett konferenciát a Szent Balázs Alapítvány, a Studium-Prospero Alapítvánnyal, a MOGYTTE-vel, az MMDSZ-el és a Maros Megyei Tanáccsal közösen.

Az esemény Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában zajlott február 16-18. között, ahol számos nemzetközi szaktekintély is megfordult, akik arra próbáltak meg rávilágítani, hogy milyen rejtett részei lehetnek egy-egy betegségnek, hogyan kapcsolódik össze a test és a lélek egészsége.

Az eseményt nagy siker övezte, hiszen több mint 500 résztvevőt számlált, köztük sok orvostanhallgatót és fiatal orvost. Ez is mutatja, hogy van igény az ilyen és ehhez hasonló konferenciákra, amelyeknek a története a jövőben is folytatódni fog, mondta Szabó Mónika diabetológus főorvos, a Szent Balázs Alapítvány vezetője.

A hétköznapi orvoslásban számos olyan helyzet adódik, amely valamilyen pszichológiai támogatást tesz szükségessé. Ezen helyzetekben pedig fontos, hogy ne csak a pszichiáterek és klinikai pszichológusok, hanem minden orvos rendelkezzen olyan pszichológiai módszerekkel, amelyeket az orvoslás mindennapi helyzeteiben is könnyen és gyorsan tud alkalmazni. Ezek összefoglaló neve az Alacsony Intenzitású Pszichológiai Intervenciók, amelyek már számos országban egyre nagyobb teret hódítanak maguknak.

Fontos látni azt, hogy nem váltják ki a hagyományos orvoslást, hanem kéz a kézben járnak azzal, húzta alá prof. dr. Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta szakorvos, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

A lelki problémáknak egyértelműen kihatása van a szervezetünk egészségére. Ezért is lenne fontos, hogy akár megelőző jelleggel az emberek végezzenek magukon önismereti tevékenységet, hogy kiküszöböljék az esetlegesen felmerülő problémákat, továbbá az orvosoknak is érdemes odafigyelniük a pácienseik lelki világára. Utóbbi esetében a konferencia egy jó tapasztalat volt, hiszen ez látszott, hogy egészségügyi alkalmazottak nyitottak ebbe az irányba, vélekedett dr. Lohinszky Júlia, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának főorvosa.

A stressznek, azoknak a terheknek, amelyeket cipelünk magunkkal mind testi következményei is lesznek. Sok esetben pedig nem is lehet tudni, hogy mi az a lelki probléma, amely az adott – nagyon változó – tüneteket produkálja, ezek pedig a normál életvitel lemeztelenítik el sok esetben, mondta prof. dr. Szilágyi Tibor kutatóorvos, egyetemi tanár.

A stressz önmagában nem veszélyes és nem káros, amennyiben tudjuk kezelni. Azonban, ha erre már egy ember nem képes akkor kialakulhatnak alvászavarók, indulatkezelési zavarok, hirtelen kirobbanások, megrettenések. Ezek már mind a distressz jelei, napjaink rohanó világában pedig egyre több az eset, mutatott rá dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus, traumaterapeuta és szupervizor.

Ami a léleknek sok, az az agynak már sokk. Egy ilyen eset lehet a pszichogén nem epilepsziás roham is, amelynek bár elfordulása ritka kiemelten nehéz a kezelése és csapatmunkára van hozzá szükség.

A kezelésben együtt dolgoznak az ideggyógyászok és a pszichiáterek, mondta dr. Fabó Dániel ideggyógyász, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Neurológiai Osztály Epilepszia Részlegének vezetője, akivel az előadása előtt sikerült beszélgetni.

Marosvásárhelyi Rádió/Nagy-Bodó Szilárd