A mai nap csak egyszer esett: reggeltől estig.

Adós maradtam a negyedik nappal is. Megpróbálom most bepótolni.
Négyfalu Türkös településén ért bennünket a reggel. Az azelőtti este Intim Torna Illegál viharos koncertje után, ázva, fázva vártuk a másnap reggelt. Ami menetrendszerűen meg is érkezett, de hozzá szemerkélő eső társult.Tatrangig szenzációs iramot diktáltam, fokozatosan majdnem 30 km/h átlagig tornáztam fel a sebességet, de tudtam, hogy úgy is jól esik. Esik, az átlag visszafelé.
Tatrang határában Tulit Zsombi hegymászó barátunk is csatlakozott csapatunkhoz, majd Szentgyörgyről Luffi Vilmos is “szót” kért csapatunkban. Viszonylag eseménytelenül zajlott a tekerés, a fiúk arcán leolvasható volt, hogy ezúttal nem esik jól a zuhany. Lehűlt a levegő, a külső nedvességet belülről táplálta az állandó hőtermelés, és rájöttünk, hogy akármilyen esőálló ruházatunk legyen, a belső izzadást egyetlen öltözet sem tudja kiszellőztetni. Így eléggé nedvesen, de kedvesen tekertünk. Tulit Zsombival a Székelyek a magasban programjáról beszélgettünk, újabb amatőröket sikerült a Mont Blanc-ra feljuttatni. Jövőre talán egy kicsit módosul majd a program, de erről majd később nyilatkozik a kezdeményező barátunk.

Szinte észrevétlenül faragtuk a kilométereket, Prázsmár csodálatos erődtemploma, vára magaslott fel előttünk, és mivel volt elég időnk, úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk. A pénztárnál egy igazi multinacionális hölgy ült. Magyar férje és apósa van, utóbbi sajnos nemrég elhunyt, de rengeteget hallgatta a Marosvásárhelyi Rádiót, a hölgy innen tudott a műsorainkról. Igaz, nem beszélte a nyelvünket, de nagyon szerette a zenét. Hallgatja viszont a német műsort, mert ő egy törzsgyökeres szász asszony. Érdekli a műsorunk, sok érdekességet hall, de több német, eredeti szász népzenét szeretne hallani az angol nyelvű zeneszámok helyett. Miután összebarátkoztunk, csoportos kedvezményben részesített bennünket. A hosszú védőalagút után fenséges látvány tárult elénk a XV. században épült templomról, majd a belső udvarra érve elénk tárultak a kis lakócellák, melyeket a szászok a különböző ostromok alatt használtak. Sikerült teljesen tatarozni az épületegyüttest, Erdély egyik legszebb ilyen jellegű műemlék építménye tárt karokkal várja a látogatókat. Mindenképp kötelező látnivalót kínál a turisták számára.

Talán, a látogatás alatt némileg enyhült az eső, de ez csak ámítás volt, ugyanis, ahogy kerékpárra pattantunk újra nekieredt, mintegy megsiratva a kerékpáros turistákat. Ennek ellenére és a látottakon nekibuzdulva, még nagyobb kedvvel tekertünk, ugyanis Sepsiszentgyörgyről már jelezték, várnak a városhatárban.

Székely Zoltán és felesége egy kis ásványvízzel és kürtős-kaláccsal kínált meg a sót és kenyeret helyettesítve.

A rövid eszmecserét és kis beszélgetést követően a Tein teázóig gurultunk, és láthattuk, milyen átalakulások mennek végbe Háromszék központján. Röviden: óriásiak. A központ teljesen megújul. Hogy, milyen lesz és mennyien fogják majd szeretni és hányan fognak fintorogni, az még a jövő tik-takk. (titka). Mi mindenesetre a finom tea gőzölgésétől nem sokat láttunk. És új taggal is bővültünk, hiszen Mednyánszky Emese is csatlakozott csapatunkhoz, együtt tekertünk Tusnádfürdőig.

De előtte még megérkezett Tulit Zsombor felesége, Évike, a két gyerkőccel. Egyikük már bicajon, a másikuk az utánfutóban. Esőben, szélben. Így edződnek! De Tulitéktól nem is számít másra az ember.

A Kaufland sepsiszentgyörgyi üzletházáig gurultunk együtt, ahol újabb meglepetésben volt részünk. Pásztor Csilla és kedves férje vártak egy kis harapnivalóval és rengeteg baráti szóval. Nagyon örültünk, hogy a rossz idő ellenére ennyien szerettek volna találkozni velünk.

Az már csak hab a tortán, hogy egy taxiból kiszólt a vezető: Hajrá Guruló Rádió! Hűséges hallgatónk, Kovács Sándor – szinte egyfolytában bennünket hallgat – derült ki a bemutatkozásból. Kap ajándékba egy-két reklámanyagot és mi is felpattanunk a vizes nyeregbe, majdnem fele útja még hátravan.

A város végén Luffy Vilmos is lecsatlakozik a vonatunkról, nem bírta az “ázós” tempót mert ennyi esőre nem készült, így most már szép csapatunk az utolsó szakaszra kanyarodunk.

Oltszemről hív Boros Mózes, hogy szeretne feltétlenül találkozni velünk. Állunk, azaz gurulunk elébe! Közben egy bicajos a Trialuta sportklubtól elhúzott mellettünk. Igazi kerékpárversenyző, mert visszafordult, üdvözölt bennünket, majd rövid eszmecserét követően, mintha puskából lőtték volna ki, úgy elhúzott mellőlünk. Hát igen! A, majd 30 év és a fizikai szakfelkészültség… Áh! – legyintek – amit mi teszünk, arra nagyon is büszke vagyok, büszkék vagyunk.

Gőz- és gőzölgő erővel haladunk az esőben Oltszem irányába, egy kis trükköt bevetve, egy parkolón keresztül rövidítettünk 12 centimétert :), mókának jó volt. És arra is, hogy Boros Mózes hallgatónkat elkerüljük. Ő éppen ugyanabban a parkolóban egy kicsit bebújt a fák közé az eső elől. csak az utolsó tagunkat vette észre, rögtön telefonált, hogy várjuk meg a falusi kocsmánál. tekintetes kora ellenére hamar utolért bennünket, egy kis eszmecsere és egy-két pohár üdítő után máris nyomhattuk újra a pedálokat. várt Tusnádfürdő, Albert Tibor polgármester és az élményfürdő.

Addig is az ég is nyújtott újabb élményeket. Az utolsó 10 km-en úgy rázendített, hogy csak bambultunk ki a kapucnis bicajsisak alól. Még pislogni sem tudtunk, mert vízszintesen esett az eső és természetesen szemből. Mindezek ellenére az utolsó csapattagunk is sikeresen begurult a Csíki határ panzió teraszára, a lélekmelegítő már ott várt az asztalon. Sokat nem teketóriáztunk, gyorsan átöltöztünk és – ezúttal kisbuszon – begurultunk az élményfürdőig.

Két évvel ezelőtt jártunk ugyanitt, akkor már ugyanígy nézett ki az épület, de mivel jól viselkedtünk, engedtek a medencékbe vizet is. Fejest ha nem is ugrottunk – mert nem szabad – de néhány hosszat úsztunk, kilazítva begörcsölt izmainkat. A sós víz is megtette hatását, “generáljavításon” esett át a szervezetünk. Ezt még tetéztük is a Csíki határban a főnök kedvencével és a jól ismert ördögpörkölttel. Próbálják lassan, megfontoltan kiejteni az étel nevét: Ör-dög-pör-költ. Ugye milyen jól hangzik?

Bele is aludtunk…

Vizi-biciklizik a Rádió! A nap fénypontja a Tusnádi élményfürdőben:

Részletes beszámoló hamarosan!