A Csernobili katasztrófa emléknapja van ma, amikor is arra emlékezik a világ, hogy a csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett robbanás radioaktív felhővel borította be a Szovjetunió nagy részét, a mai Fehéroroszország, Ukrajna és az Orosz Föderáció területét.
A három országban közel 8,4 millió ember volt kitéve sugárzásnak, számol be az Agerpres. Az ENSZ Közgyűlése 2016. december 8-án fogadott el határozatot, amelyben április 26-át a csernobili katasztrófa nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A határozatban a Közgyűlés elismerte, hogy három évtizeddel a katasztrófa után is súlyos hosszú távú következményekkel kell számolni, és az érintett közösségek és területek továbbra is szembesülnek a tragikus eseményhez kapcsolódó nehézségekkel. A katasztrófa radikálisan megváltoztatta a világ hozzáállását a nukleáris energiához. Több ország, köztük Németország és Olaszország, leállította vagy jelentősen visszafogta atomenergia-programját. Nemzetközi szinten szigorúbb nukleáris biztonsági szabványok születtek, és megerősítették az atomerőművek ellenőrzését.