Napra pontosan 35 évvel ezelőtt robbant fel a Csernobili Atomerőmű 4-es reaktora. Az emberi hibából bekövetkezett balesetet a legsúlyosabb atomkatasztrófának tartják a történelemben.

A reaktor 1986. április 26-án, éjjel 1 óra 23 perckor robbant fel. 190 tonna radioaktív anyag került a levegőbe, amit a szél óriási távolságokra szállított el. Két nappal később a helyszínen a levegőben található radioaktív részecskék aránya 200-szorosa volt, annak, mint amit Hiroshimában és Nagasakiban mértek az atombomba felrobbantása után. A környéken élők semmit sem tudtak a balesetről, az üzemtől másfél kilométerre található 50.000 lakosú Pripiat várost is csak 36 órával a baleset után kezdték el kiüríteni. Az úgynevezett csernobili halott zóna 2600 négyzetkilométernyi területet foglal magába. A robbanás pillanatában 56 ember hunyt el és százezrek élete változott meg. 300.000 személy kellett elhagyja az otthonát, a radioaktív felhő 6,6 millió embert ért el és 2005-ig 6000 ember hunyt el az atomkatasztrófához köthető daganatos megbetegedésben. Csernobil hatásai ma is érződnek.

Incze Réka, környezetvédelmi szakértő kifejtette a csernobili katasztrófa után számos radioaktív anyag szabadult fel, azonban ezek az egészségünkre mára már nem jelentenek veszélyt. Napjainkban a környezetünkben is fellelhető radon gáz az elsődleges veszélyforrás. A nemdohányzók körében többek között ez okozza a tüdőrák kialakulását. Incze Rékával Farkas Júlia beszélgetett.

Forrás: Digi24/Marosvásárhelyi Rádió