Én, a hitetlen Tamás
Most már tudom, hogy nemcsak a halálod előtt pereg le előtted az egész életed, hanem karantén idején is. Most például eszembe jutott egy régi vicclap, amelynek megsárgult oldalait gyerekkoromban annyit lapoztam, az 1800-as évek végén adták ki, és volt benne egy éhezőművészes vicc is, és akkor még nem tudtam, hogy a ketrecben ülő csontkollekciót így nevezik, csak most tudtam meg, amikor Kaffka novelláját hangoskönyv formájában meghallgattam (nemcsak olvasni lehet, akinek ez nehezen megy, hangoskönyveket hallgathat, rádiónk honlapján is talál egy jópárat!). Az éhségmutatvány számomra ismeretlen fogalom volt. Az éhezőművész ott ült a mutatványos bódéban, a ketrecében, és a nézők valami poénosat mondtak. Igen, most már emlékszem, ahogy itt mesélem, közben jutnak eszembe a képek és a felirat, a művész (akinek éhezését csodálni hivatott a közönség) és a felesége ültek egymással szemben, és a közönség köréből egy fiú megjegyezte, azért nem eszik, mert a feleségét látva, elmegy az étvágya! Akkor ez, 1889-ben olyan vicces volt. A humor is fejlődik. De szerintem a jó régihumor azért ma is megnevettet. Például volt egy olyan karikatúra, ugyanebben a lapban, hogy a kislány jön haza az iskolából, a szexuális felvilágosító óráról, könyvekkel a hóna alatt, tele lendülettel, és rászól a díványon olvasgató csinos anyukájára: Mama vesd le a mídert, mert megnyomorítod a jövő nemzedéket! Az olvasó számára pedig egyértelmű, hogy a szoros fűzőt viselő mama nem szándékszik több gyereket vállalni felvilágosult kislánya után, aki lehet már olyan 12 év körüli (ha ilyen leckéket adnak fel neki az iskolában).
Most előjön a világ összes problémája, az éhező afrikai gyerekektől kezdve, az 5G tesztelésig. Az előbbi tudom, nagyon is reális, viszont annyira de annyira elszaporodtak a rémhírek, hogy féltem a szüleimet és minden idős embert, aggódom az idősebb generáció miatt, nem azért, nemcsak azért, mert ők a veszélyeztetett kategória, hanem mert ők még jóhiszeműek, és hajlamosak mindent elhinni, amit a Facebook hírfolyamában látnak. Én meg már szinte semmit nem hiszek el, amit látok! Megjelent például egy légfrissítő berendezést reklámozó oldal, amelyet egy román neves szakember ajánl bizalommal, és én már azt is tudni vélem, hogy a videót is hamisítani lehet, tehát az illető közéleti személyiség nem azt mondja, amit a szájába adnak: hogy azt a szerkezetet, dobozt maga Dumitru Prunariu hozta az űrből!! Micsoda badarság! Én, aki hiszek (vagy hinni szeretnék) az ufók létezésében, még én sem veszem be ezt a butaságot. És még sok hasonló kamutermék ajánlat járja körbe a világot. Aztán az 5G tesztelése során elhunyt madarak, hát nem tudom, de annyira elszomorít ez az egész csaló világ! Nem elég, hogy rajtunk a vírus, még be is csapjuk egymást, ott ahol lehet, és amivel lehet! Ebből ki nyer? Ha ezren megosztják az elhunyt madarakat? Vagy ha egy írországi kutyakínzási eset még mindig kering a hálón (az amikor a fekete szukát szorosan egy oszlophoz kötötték a hat kiskutyájával, gondolom, már mindenki látta), amit már rég megoldott az írországi állatrendőrség. A naív emberek meg osztogatják agyba-főbe! Meg hogy zsákban kilökték a saját kutyájukat, mert féltek, hogy elkapják tőle a vírust? S ott egy fekete zsák az útszélén, amit ötletesen megtöltöttek valami lábszerűen szétágazó fadarabokkal. Miért kell ezeket osztogatni? Nincs elég bajunk? Ezeket az álhíreket az agyafúrt like- és megosztásvadászó portálok direkt ebből a célból szerkesztik, hogy minél több megosztást nyerjenek! Le kéne csekkolni az oldat, ki írta a cikket, az impresszumban mi áll? Ki a főszerkesztő, milyen elérhetősége van a lapnak? És akkor kiderülne, hogy semmilyen vagy csak egy emailcímen lehet velük kommunikálni! És a cikkeket a nagybetűs Szerkesztőség írja! Ébredjünk már fel! És most nem a jehovisták nevében írok, elnézést tőlük is, de sajnos szomorúan meg kell állapítanom, hogy egy csaló, szemfényvesztő világban élünk.
Ma tudtam meg azt is, hogy a középületek tetején felállított telefonjelerősítő antennák miatt a közalkalmazottak azért kaptak veszélyességi pótlékot, hogy nagyobb legyen a fizetésük. Hát nem tudom, hogy mennyire károsítja az egészséget az antenna, azt tudom, hogy nagyon zúg, mert voltam az erdőben, Újlakon, a szülőfalumban, és ott közelmentem kettőhöz is, az egyik jobban zúgott, mint a másik (ezt most szó szerint kell érteni!), le is fényképeztettem magam mindkettő mellett. S nem tudom, azt nem csekkoltam le, hogy az épületek tetején milyen antenna volt, biztos nem ekkora nagy, mint amilyet a domb tetejére építenek. És az én buta női logikám szerint, ha csak zúg, akkor azt a zúgást a város zaja elnyomja. Viszont 2013-ban a párom szüleinél laktunk pár hónapot, amíg a kis házunk felújítás alatt állt, és ott hallottam állandóan azt a tompa morajlást, amit a közelben lévő kábelgyár bocsátott ki. Hát az se volt semmi, főleg annak, aki nem szokott hozzá. Ha másnak nem árt, a pszichének biztos. Mint a kínai csepp!
Apropó a kínaiak és a vírus terjedése. Már olyan elméletek is vannak, hogy a kínai prostituáltak szórták szét a világban, mert nyugaton mindenütt ottvannak. Szegény prostik, már ezt is a nyakukba próbálják varrni! Mindenesetre állhírdömping van, és ez számomra nagyon idegesítő! Én már olyannyira átestem a ló másik oldalára, hogy már lassan a mesés tájakról, hegycsúcsokról is azt feltételezem, hogy számítógépes programmal hozták létre őket. És akármilyen bombahír megjelenik, előbb megvárom, hogy egy hiteles forrás is lehozza. Nem hiszek már a noname site-oknak. Semmit! Egy kételkedő Tamás lett belőlem. És ezt nagyon bánom, mert én annyira szerettem hinni a csodákban, amelyek most is vannak, csak a fake news-ok mögött rejtőzködnek. Megbújnak a sok álhír tömkelegében. És annyira elszomorító, hogy értelmes, művelt emberek is sokszor bedőlnek, mert ők még abban a korszakban szocializálódtak, hogy ha valamit megírt az újság, az úgy is volt (most nem az ötéves terv teljesítésére gondolok)! Én a fake videókkal kaptam az első sokkot, és azóta hitetlen Tamás vagyok!
Bódizs Edith