Olvasunk-e még verseket?
Nem hivatkozhatsz időhiányra, ha versolvasásról van szó, hiszen csak pár percet vesz igénybe. Akár egy-két perc alatt is megváltozhat az életed, ha hagyod, hogy hasson rád a vers, hogy megérintsen, hogy rájöjj lényegi dolgokra.
A versek képesek úgy hatni az emberi agyra, akár a zenehallgatás, ugyanis a jobb agyfélteke bizonyos részei aktiválódnak, az érzelmek és a jutalmazás területei. A versek fejlesztik a memóriát, teret adnak az önvizsgálatnak. Az irodalom gyermekkorunk része: először mondókákat, majd verseket, aztán meséket mondanak nekünk. Szerencsés esetben az irodalom a szocializációs folyamatunk része, a nyelvi jelenlét révén fejlődik a kritikai gondolkodásunk és az érzékenységünk. A költészet az érzelmi tapasztalat kollektív átadásának legfontosabb eszköze. És ha verset olvasol, akkor megmerítkezel anyanyelved szépségében, ritmusában. Te milyen gyakran olvasol verseket? Vannak meghatározó gyermekkori versélményeid? Mi az a többlet, amit számodra a költészet nyújt?
Február 3-án a csütörtöki PárBeszédben este tíztől éjfélig a versolvasás szerepéről, a költészet jelentőségéről beszélgetünk. Gyéresi Júlia és Ila Gábor mindenkit szeretettel vár az élő adásba, tartsatok velük!