
Az agrárium jövőjét tervezték meg Sepsiszentgyörgyön
Székelyföld 45.000 magyar gazda otthona: az agrárium jövőjét tervezték meg Sepsiszentgyörgyön.
A székelyföldi és magyarországi agrárium színe-java tanácskozott csütörtökön Sepsiszentgyörgyön, hogy irányt szabjanak a következő időszakra. A hatodik alkalommal megszervezett Székely Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán a székelyföldi és magyarországi szakemberek keresték a válaszokat, amivel elősegítik a helyi termelők és állattartók megerősödését, a generációváltást, a versenyképesség növelését, a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot. A 210 tagszervezetet tömörítő Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Becze István szerint a gazdatársadalom elöregedése jelent kihívást, ezért támogatni kell a generációváltást és jövőképet kell nyújtani a fiatalok számára. Felhívta a figyelmet, hogy a www.szekelygazda.ro oldalon jelentkezhetnek a fiatal gazdák, akiknek személyre szabott támogatást nyújtanak. A 34 szakembert foglalkoztató falugazdász hálózat szaktanácsadással segíti a gazdákat és idéntől az adminisztrációban, bürokráciában való eligazodáshoz is segítséget nyújtanak, ugyanakkor arra ösztönzik a gazdákat, hogy ne nyersanyagot, hanem feldolgozott terméket értékesítsenek.
A gazdák két szélsőség között az egyensúlyt képviselik, fogalmazott Tamás Sándor háromszéki tanácselnök a Székely Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumának sepsiszentgyörgyi tanácskozásán.
Rámutatott: hogy a földből a teremtés óta nem gyártottak többet. „Két bűn van amit el lehet követni a kerttel és teremtőjével szemben”, állapította meg Tamás Sándor, aki szerint egyik szélsőség a mindent lebetonozni és leaszfaltozni kívánó gátlástalanok, a másik szélsőség pedig a kertből a gyom kihúzását is megakadályozni kívánó sötétzöldek. Ezzel szemben a gazdák egyensúlyra törekednek a természettel és azért dolgoznak, hogy mindannyian hozzájussunk a betevő falathoz.
Számos kihívással szembesül a gazdatársadalom, az éghajlatváltozással, a népességnövekedéssel, a termőföld túl-használatával és a termőföld beépítésével, állapította meg Péter Ferenc. A Maros megyei tanács elnöke szerint a hagyományos módszerek már nem biztosítják a fenntarthatóságot, ezért új megoldásokat kell találni a termőföld védelmére és egészséges élelmiszerek előállítására. Székelyföld jövője szempontjából a sepsiszentgyörgyi egyeztető fórum kulcsfontosságú. Ahol a székely vidék jövőjéről egyeztetnek ott van Székelyföld szíve, fogalmazott Bíró Barna Botond a Hargita megyei tanács elnöke, aki szerint eredményeket elérni együttműködéssel lehet.
Kívülről nézve az látszik, hogy a székely gazda életrevaló. Sokszor esünk abba a tévedésbe, hogy túlértékeljük a problémákat, ezért kívülről nézve is elemezni kell a helyzetet, fogalmazott Cseh Tibor.
A magyarországi agrárgazdasági kamara alelnöke a Sepsiszentgyörgyön megszervezett Székely Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán rámutatott: az elmúlt időszakban sokan költöztek haza külföldről és vették át a gazdaságot, másrészt Székelyföldön a klíma, a talajviszony megfelelő a hegyvidéki termelésnek és az ökogazdálkodásnak, aminek most van piaca. A fogyasztók egyre inkább vásárolnak biotermékeket.
Cseh Tibor fontosnak tartja, hogy a székelyföldi gazdák felismerték, hogy nem nyersanyagot, alapanyagot kell értékesíteni, hanem azt fel kell dolgozni. Ugyanakkor a székelyföldi gazdák csapatjátékosnak is bizonyulnak és az anyaországból nézve példaértékűnek látszanak a közbirtokosságok és feldolgozó szövetkezetek. Cseh Tibor szerint olyan problémákra kell választ találni mint az értékesítés, a nagy bürokrácia és nehézkes adminisztráció.
Marosvásárhelyi Rádió/Kovács Zsolt