Továbbra is a jobbközép, kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt jelenti majd az Európai Parlament legerősebb frakcióját. Közben azonban a kontinens számos országában előretörtek az EU-ellenes, euroszkeptikus erők, s Kelet-Közép-Európában nagyon lecsökkent a részvételi arány – ezek a legfőbb tanulságai a tegnap befejeződött európai parlamenti választásoknak.

Az Európai Néppárt az eddigi adatok szerint a szavazatok 28,1 tized százalékával 211 képviselővel rendelkezik majd a 751 tagú Európai Parlamentben. Ez jóval kevesebb, mint eddigi létszámuk, de így is megelőzik a nagy rivális szocialistákat, akik 25,7 tized százalékot szereztek, ami 193 Mandátumhoz elegendő. Ami a többi politikai erőt illeti, a harmadik legnagyobb erőt a liberálisok alkotják, akik 9,85 század százalékos szavazataránnyal 74 mandátumot szereztek. A negyedik helyen 7,72 tized százalékkal, 58 mandátummal a zöldek, az ötödiken pedig 6,26 század százalékkal, 47 mandátummal a radikális baloldaliak végeztek. A konzervatívok 5,19 század százalékkal 39 helyet, a Szabadság és Demokrácia Európája nevű frakció pedig 4,39 század százalékkal 33 helyet szerzett az Európai Parlamentben. A független EP-képviselők száma 40, azon újonnan megválasztott képviselőké pedig, akiknek a pártja egyetlen frakció pártcsaládjához sem tartozik, 56 lesz.

Az EP-választás másik fontos fejleménye az euroszkeptikus, vagy éppen nyíltan EU-ellenes, adott esetben szélsőjobboldali erők előretörése, amit leginkább a franciaországi és a nagy-britanniai eredmények mutatnak. Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 25,4 tized százalékával megnyerte az európai parlamenti választásokat, s 23-25 képviselői helyet, a francia helyek harmadát kaphatja meg a strasbourgi parlamentben. Nagy-Britanniában pedig a legnagyobb EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja jelentős előretörését és valószínű győzelmét jelezték a ma hajnalig
ismertté vált első eredmények.
MTI