A Szociáldemokrata Párt ‘fenntartások nélkül’ támogatni fog egy kisebbségi jobboldali kormányt a parlamentben, ‘nem föltétlenül szeretetből’, hanem azért, mert Romániának politikai stabilitásra van szüksége – jelentette ki ma Marcel Ciolacu miniszterelnök Buzău megyei munkalátogatásán.

A miniszterelnök úgy vélte, hogy a nemzetközi pénzintézeteket nem a román gazdaság jelenlegi állapota aggasztja, sokkal inkább a gazdaság kilátásai a kormányalakítási tárgyalások elhúzódása és a jövő évi költségvetés elfogadásának elmulasztása.Hangsúlyozta, hogy a Szociáldemokrata Párt széleskörű Európa-barát koalíciót szeretett volna, de a tárgyalópartnerek egy része támadta őket.

Elsőként szerinte az elnökválasztásra készülő Mentsétek meg Romániát Szövetség kezdte a vádaskodásokat. Marcel Ciolacu az mondta: a párttársaival együtt megelégelte, hogy egyes tárgyalópartnerek ‘bepiszkolásként’ élik meg azt, hogy egy asztalhoz kénytelenek ülni a szociáldemokratákkal.

Forrás: Agerpres

Cătălin Drulă, az USR volt elnöke úgy véli, hogy Marcel Ciolacu bejelentése egy ritkán látott gyávaság.

Cătălin Drulă szerint éretlen, mimóza lelkű viselkedésre vall, mint akit bántottak az USR szavai. Milyen szavak? – tette fel a kérdést az USR volt elnöke. Hozzátette, felelősséget és a költségvetés felvállalását kérték, hisz a kulcs a költségvetésben van, a jövő elzálogosításában. Ez a legalacsonyabb politikai gesztus, amit a forradalom óta láttunk. Miután 3 évig tönkretették az országot, most be akarják adni a derekukat – mondta Cătălin Drulă.

A jelenlegi “költségvetési katasztrófa” közepette a Szociáldemokrata Párt megfutamodik a kormányzás felelőssége elől – jelentette ki ma a Mentsétek meg Romániát Szövetség sajtószóvivője, Cristina Prună a Szociáldemokrata Párt elnökének, Marcel Ciolacu miniszterelnöknek arra a korábbi bejelentésére reagálva, hogy a pártja kivonul a koalíciós tárgyalásokról.

Az USR vezetősége rövidesen összeül megvitatni a miniszterelnök bejelentése nyomán előállt helyzetet – mondta a szóvivő. Az USR közpolitikákért felelős szakpolitikusa, Cristian Ghinea is bírálta Marcel Ciolacu-t, amiért, mond fogalmazott, “fogja a játékait és távozik”, 9 százalékos költségvetési hiányt és “számos kifizetetlen számlát” hagyva maga után.

Forrás: Agerpres

Klaus Iohannis elnök mai sajtótájékoztatóján felszólította a politikai pártokat, hogy tegyék félre a „kicsinyes civakodásokat”, és üljenek tárgyalóasztalhoz, hogy új kormányról szavazzanak.

Hozzátette: a jelenlegi kormány ideiglenes, nem hozhat sürgősségi rendeleteket, nem terjeszthet elő költségvetési tervezetet. Éppen ezért minél hamarabb meg kell alakuljon az ország kormánya. Az államfő bejelentette, hogy a következő napokban tárgyalásra hívja a pártokat.

Forrás: Digi24

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök felhívást intézett a koalíciós partnerekhez, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.

“Arra kérem a koalíciós partnereket, hogy vegyenek egy lavór hideg vizet, mártsák bele a lábukat, nyugodjanak meg, és holnap folytassuk a tárgyalásokat” – reagált az AGERPRES megkeresésére Kelemen Hunor, miután Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt kivonul a koalíciós tárgyalásokról.

A szövetségi elnök szerint a négypárti – PSD, PNL, USR, RMDSZ – koalíció jelenti az egyetlen jó megoldást az ország számára, minden más variáns haszontalan, nem járulna hozzá az ország problémáinak megoldásához.

Kelemen Hunor kijelentette: az elmúlt napok egyeztetései “nagyon nehezek, olykor egyenesen kemények” voltak, de mindenkinek le kell nyugodnia, és folytatni kell az tárgyalásokat. “Itt nem egyik vagy másik pártról és nem egókról van szó, hanem az állampolgárokról, az országunkról” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Forrás: Agerpres

Klaus Iohannis rendkívüli sajtótájékoztatón reagált az Alkotmánybíróság döntésére.

Az elnök elismerte, hogy a helyzet példátlan, de hangsúlyozta, hogy a döntés mindenkire kötelező, és azt be kell tartani. Elmondta, hogy az első forduló után furcsa jelzéseket kaptak a titkosszolgálatoktól, ezért utasította, hogy vizsgálják ki, és hamarosan írásos jelentéseket kapott. Kiderült, hogy az egyik jelölt illegális kampányt folytatott, amelyet egy külföldi állam támogatott.

„Ez nemcsak választási csalás, hanem nemzetbiztonsági ügy is volt, ezért döntöttünk a dokumentumok titkosításának feloldásáról és nyilvánosságra hozataláról” – fejtette ki Klaus Iohannis.

Az államfő szerint a következő lépés az új parlament megalakulása és az új kormány kinevezése és az új kormány feladata lesz, hogy új dátumot tűzzön ki a megismételt elnökválasztásokra. Klaus Iohannis azt is elmondta az alkotmány egyértelmű: az elnök mandátuma addig tart, amíg az új elnök le nem teszi az esküt, így ő marad, amíg ez meg nem történik. Iohannis hangsúlyozta, hogy a demokrácia helyreállítása érdekében mindenkinek kötelessége együttműködni, és azt kérte a politikai szereplőktől, hogy kerüljék a pánikkeltést.

Forrás: Digi24/Transtelex

Az Alkotmánybíróság döntését tudomásul vesszük – jelentette ki Kelemen Hunor az elnökválasztás első fordulójának törlését követően.

Az RMDSZ elnöke szerint ugyanakkor felelősségre kell vonni azokat a személyeket, akik miatt ide jutottunk.

Az RMDSZ nem kommentálja az Alkotmánybíróság döntését az államelnök-választások első fordulójának érvénytelenítéséről, ám elfogadja azt, szögezte le a Maszol megkeresésére Csoma Botond.

Az RMDSZ szóvivője hozzátette, a jelenlegi helyzetben a legfontosabbnak azt tartják, hogy a parlamenti választások eredményét minél hamarabb érvényesítsék és minél hamarabb alakuljon meg az új kormány.

Csoma Botond szerint, ha az állami intézmények rendesen végzik a munkájukat, nem jutottunk volna ebbe a helyzetbe.

„SZÉGYEN!!! A puccs teljes lendülettel zajlik! Nem megyünk az utcára, nem hagyjuk, hogy provokáljanak, ennek a rendszernek demokratikusan kell megbuknia!” – posztolta George Simion.

Az AUR vezetője, aki a negyedik helyen végzett az első fordulóban, arra kérte szimpatizánsait, hogy ne vonuljanak utcára.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi pénteken bírálta az Alkotmánybíróság pénteki döntését, amellyel a testület érvénytelenítette az első elnökválasztási forduló eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat újrakezdését.

A politikus szerint pénteken a ‘román állam lábbal tiporta a demokráciát’ és anarchiába taszította az országot. Kijelentette, hogy meg kellett volna tartani az elnökválasztás második fordulóját.

‘Tiszteletben kellett volna tartanunk a román nép akaratát. Akár tetszik, akár nem, (…) kilencmillió román állampolgár – belföldön és a diaszpórában egyaránt – törvényes és legitim szavazatával kifejezte, hogy melyik jelöltet akarja államfőnek’ – nyilatkozta Lasconi.

Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az első elnökválasztási forduló eredményét, és úgy döntött, hogy elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.

Forrás: Agerpres

Üdvözölte a Román Nemzeti Konzervatív Párt elnöke, Cristian Terheş az alkotmánybíróság döntését, amellyel a testület érvénytelenítette az első elnökválasztási forduló eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat újrakezdését.

A politikus emlékeztetett, hogy államfőjelöltként is beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz, előbb az első forduló eredményeinek, majd – a választások befolyásolásáról szóló jelentések titkosításának feloldása után – a teljes választási folyamatnak az érvénytelenítését kérve. “A választások tisztaságának aláásása támadás Románia szuverenitása ellen” – fogalmazott Cristian Terheş.

Forrás: Agerpres

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke szerint a teljes elnökválasztási folyamat érvénytelenítése ‘a legjobb hír a romániaiak számára’.

Valeriu Iftime azt nyilatkozta az AGERPRES-nek pénteken, miután az alkotmánybíróság az államelnök-választás eredményének érvénytelenítése és a teljes folyamat újrakezdése mellett döntött, hogy a hír felkavaró, de a jelenlegi zavaros állapotok között a lehető legjobb hír.

Úgy vélekedett, nagyon egyértelmű, törvényes és elfogadható okok állhatnak az alkotmánybíróság döntésének hátterében. Azt is elmondta, hogy amennyiben valóban elölről kezdődik az elnökválasztás teljes folyamata, a PNL új jelöltet fog állítani.

Forrás: Agerpres

„Az elnökválasztás törléséről szóló alkotmánybírósági határozat az egyetlen igazságos megoldás” – írta Facebook oldalán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

A kormányfő szerint miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésének dokumentumai nyilvánosságra kerültek, és kiderült, hogy a románok szavazási eredményét Oroszország beavatkozása miatt nyilvánvalóan eltorzították. Az elnökválasztást meg kell ismételni. Marcel Ciolacu szerint ugyanakkor a hatósági vizsgálatoknak ki kell deríteniük, hogy kik a bűnösök az elnökválasztás eredményének tömeges befolyásolására tett kísérletben – fogalmazott a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.

Forrás: Digi24

Călin Georgescu munkatársain keresztül egyelőre annyit közölt az újságírókkal, hogy 21.00 órakor nyilvános nyilatkozatot tesz – írja a Hotnews.

Az első fordulóból győztesként kikerült független jelölt további részleteket nem árult el.

Az Állandó Választási Hatóság valós idejű adatai szerint híradónk időpontjában 6.209.639 szavazásra jogosult állampolgár (a választói névjegyzékben szereplők 34,48 százaléka) adta le szavazatát a parlamenti választáson.

Városon 3.632.194 vidéken 2.577.445 mozgóurnával 74.350an/en szavaztak. A külföldön élő állampolgárok közül híradónk kezdetéig 418.655 személy élt szavazati jogával.

Romániában a legtöbben Hargita megyében szavaztak, a választói névjegyzékben szereplők 38,10 százaléka. Országunkban a legkevesebben Vaslui megyében a szavazásra jogosultak 23,93 százaléka járult az urnákhoz.

Adáskörzetünkben a részvételi arány a következőképpen alakul:

Maros megye 31,77 százalék

Hargita megye 38,10 százalék

Kovászna megye 34,94 százalék

Brassó megye 32,97 százalék

A román nagyvárosok hagyományosan késő délután voksolnak, így a Hargita megyei jó eredmény fordulhat.

11 óráig meghaladta a kétmillió kétszázezret a parlamenti választáson szavazók száma, ez több mint 12,29 százalékos részvétel arányt jelent.

Négy évvel ezelőtt 11 óráig alig több mint egymillió négyszázezren szavaztak – a különbség több mint nyolcszázezer szavazó.

A legtöbben Olt, Teleorman és Mehedinti megyékben szavaztak, ezekben a részvételi arány meghaladja a 13,82 százalékot. A legkevesebben Vaslui, Szeben és Beszterce-Naszód megyében szavaztak, ezekben a megyékben a részvételi arány alacsonyabb 8,63 százaléknál.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint 11 óráig a diaszpórában már több mint 208 ezren adták le szavazatukat.

A legtöbb román állampolgár az Egyesült Királyságában szavazott, számuk meghaladta a 32 ezret. Olaszországban és a Németországban is kb. 27 ezren szavaztak. Spanyolországban közel 21 ezren, a Moldovai Köztársaságban közel 20 ezren adták le voksukat. Több ezerre tehető a Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Hollandiában, Dániában valamint Svájcban szavazók száma, és ezernél többen voksoltak ugyanakkor a Svédországban, Kanadában és az Egyesült Államokban is.

Az adatok valós időben követhetők a prezenta.roaep.ro weboldalon.

Forrás: roaep.ro

Meghaladta az egymillió kétszázötvenezret a Romániában szavazók száma, ez több mint 7 százalékos részvétel arányt jelent. Négy évvel ezelőtt 10 óráig alig több mint 900 ezren szavaztak – a különbség több mint 350 ezer szavazó.

A legtöbben Olt, Teleorman és Calarasi megyékben, a legkevesebben Vaslui, Nagyszeben és Máramaros megyében szavaztak.

Forrás: roaep.ro

Arra szavazott, hogy legyen magyar jövő Erdélyben – mondta el Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, miután leadta szavazatát.

Úgy fogalmazott, minden magyar szavazatra szükség van ahhoz, hogy erős parlamenti képviseletünk legyen. Kelemen Hunor szerint: „december 1-jén nem veszíthetünk. Ma reggel külföldön már több mint 156 ezren szavaztak, ez nagyon magas részvétel, nekünk ezt itthon kell pótolni magyar szavazatokkal”.

Forrás: Maszol

Ma reggel 9:00 óráig Romániában több mint 624 ezer választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 3,47 százaléka adta le voksát a parlamenti választásokon az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint.

Városon 348.213-an, vidéken pedig 276.651-en szavaztak reggel 9-ig. A reggel 9 óráig szavazó 800 ezer személy közül 175.202 külföldön adta le voksát. A diaszpórában szombaton 7.00 órakor kezdődött a szavazás. A valós idejű adatokat a prezenta.roaep.ro weboldalon lehet megtekinteni. 2020-ban a részvételi arány 9:00 órakor alacsonyabb, 2,78 százalékos volt.

Forrás: Agerpres

Az erős erdélyi magyar képviseletre szavazott Tánczos Barna szenátor, aki Csíkszentkirályon adta le voksát korán reggel.

A Hargita megyei szenátor emlékeztetett: a magyarok több mint három évtizede választhatnak maguknak bukaresti képviseletet. Tánczos szerint talán még soha nem volt ekkora tét, mint a mai választásokon, hiszen „ennyire soha nem erősödtek meg ilyen rövid idő alatt a magyarellenes hangok, a magyarellenes pártok Romániában”.

Tánczos Barna elmondta: a magyarok csak szavazat által tudják megvédeni magukat. Ezért arra buzdított, hogy minél többen menjenek el szavazni, mert minden egyes erdélyi magyar szavazatra szükség van ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a saját anyanyelvünket, a saját kultúránkat, a saját jövőnket” – nyilatkozta szavazata leadását követően a politikus.

Forrás: Maszol

950 szavazóhelyiség áll a külföldön élő román állampolgárok rendelkezésére, hogy leadják voksukat az úgynevezett diaszpórajelöltekre. A külföldi szavazóhelyiségekben két napot tart a szavazás.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint tegnap 21 óráig a diaszpórában már több mint 150 ezren leadták szavazatukat. A legtöbb román állampolgár az Egyesült Királyságában szavazott, számuk meghaladta a 27 ezret. Olaszországban és a Németországban is kb. 24 ezren szavaztak.  Spanyolországban közel 20 ezren, a Moldovai Köztársaságban közel 15 ezren adták le voksukat. Több ezerre tehető a Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Hollandiában, Dániában valamint Svájcban szavazók száma, és ezernél többen voksoltak ugyanakkor a Svédországban, Kanadában és az Egyesült Államokban is. Az adatok valós időben követhetők a prezenta.roaep.ro weboldalon.

Forrás: Hotnews/Agerpres

Teljes figyelemre és felelősségre szólította fel ma reggel a választási irodák elnökeit és a szavazási folyamatot lebonyolító személyzetet Toni Greblă, az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Elmondása szerint reggel 7 órakor mind a 18.968 szavazóhelyiség megnyitotta kapuit. Emlékeztetett: a szavazólapok megszámlálásáig és a választási eredményeket rögzítő jegyzőkönyvek véglegesítéséig a szavazóhelyiségek választási irodái bonyolítják a választási folyamat nagy részét. Ezért arra kért minden irodaelnököt, elnökhelyettest, táblagépkezelőt és a politikai pártok több mint 100.000 képviselőjét, akik a választási irodák tagjaiként vesznek részt a választásokon, hogy szigorúan tartsák be a jogszabályokat. Az Állandó Választási Hatóság elnöke hangsúlyozta: csak így biztosítható, hogy a választási folyamat tisztességes legyen, és a polgárok bízzanak a választások szabályosságában.

Forrás: Agerpres

Marosvásárhelyen a lakosság 38,54 százaléka szavazott délután 5 óráig. Szovátán 38,12 százalékos volt a részvétel, Erdőszentgyörgyön 36 százalékos, Nyárádszeredában pedig a szavazópolgárok 35,54 százaléka volt szavazni. A legjobban teljesítő települések között van Magyarbükkös 60,3 százalékos részvétellel, Nyárádmagyarós 49 százalékos részvétellel és Havad 48 százalékos részvétellel.

Vasárnap 15 óráig 492.940 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság valós idejű adataiból.

Az intézmény közleménye szerint a péntek reggeli urnanyitástól vasárnap 15 óráig 488.713 román állampolgár szavazóhelyiségekben, 4227 pedig levélben szavazott. A legtöbben Németországban (84.479), Nagy-Britanniában (78.593), Olaszországban (73.927), a Moldovai Köztársaságban (59.813), Spanyolországban (54.195), Franciaországban (25.924) és Belgiumban (24.965) mentek el szavazni.

A részvétel a www.roaep.ro weboldalon valós időben követhető. Külföldön három napig, péntektől vasárnapig lehet szavazni az elnökválasztáson. A 2014-es elnökválasztás első fordulójában a 294 külképviseleti szavazókörzetben 161.262 választópolgár adta le a szavazatát. Öt évvel később, a 2019-es elnökválasztás első fordulójában 675.348-an szavaztak külföldön, 838 szavazókörzetben.

Forrás: Agerpres

Eddig 80 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője.

Monica Dajbog 14 órai beszámolója szerint a 80 bejelentetés közül 43 megalapozott volt, 16-nak a kivizsgálása még folyamatban, 21 alaptalannak bizonyult. A szavazóhelyiségek megnyitása óta 34 szankciót róttak ki a hatóságok: hét pénzbírságot szabtak ki összesen 11.700 lej értékben, 27 esetben figyelmeztettek. Nyolc lehetséges bűncselekmény még kivizsgálás alatt van – részletezte Dajbog.

A belügyi szóvivő beszámolója szerint egy ploieşti-i férfi ellen többszörös szavazásra való kísérlet miatt indítottak bűntetőeljárást a rendőrök, miután az informatikai rendszer jelezte, hogy a szavazásra jelentkező polgár már élt szavazati jogával egy másik szavazókörzetben. A Piatra Neamţ-i rendőrök választási csalásra tett kísérlet miatt indítottak büntetőeljárást egy választópolgár ellen, aki két szavazólappal ment be a szavazófülkébe.

A Bihar megyei rendőrök nyomozást folytatnak, miután lakossági bejelentést kaptak arról, hogy bizonyos politikai pártok tagjai szervezetten szállítják a szavazókörzetekbe a választópolgárokat. Egy bukaresti férfit ugyanakkor 4000 lejre bírságolt meg a rendőrség, miután jelentette az 112-es sürgősségi számon, hogy egy Giurgiu megyei szavazókörzetben kettesével engedik be a szavazófülkébe az embereket, de a bejelentése nem felelt meg a valóságnak – számolt be Dajbog.

Forrás: Agerpres

George Simion államfőjelölt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke kijelentette: pártja célja urnazárásig gondoskodni a szavazás tisztaságáról, hogy megelőzzék a ‘tömeges csalást’.

A politikus már pénteken szavazott Rómában. Vasárnap a bukaresti Gheorghe Lazăr Főgimnáziumnál nyilatkozott a sajtónak, ahol a felesége szavazott az elnökválasztás első fordulójában.

Simion elmondta, tesztelte az iskolában berendezett szavazóhelyiségben a többszöri szavazást meggátoló informatikai rendszert, és működött, mert a személyi igazolványa leadása után a számítógép jelezte, hogy ő korábban már voksolt. Reményét fejezte ki, hogy ez a rendszer a vidéki szavazókörzeteknél is működik, mert szerinte nagyon sokan csalásra készülnek az első fordulóban. Ezért az AUR célja gondoskodni a szavazás tisztaságáról – magyarázta.

Az elnökjelölt reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy egyes külföldi országok nem fogják befolyásolni a romániai választásokat.

Mircea Geoană független jelölt arra biztatta vasárnap a választókat, hogy a ‘legfelkészültebb jelöltre’ szavazzanak.

A NATO volt főtitkárhelyettese az urnáktól távozóban a sajtónak elmondta, hogy a vasárnapi választás évtizedekre meghatározza Románia jövőjét. Mircea Geoană a külföldön élő román állampolgárokat is arra biztatta, hogy minél nagyobb arányban menjenek el szavazni. Külön üzent a diaszpórában élő moldovai állampolgároknak, akiknek a szavazatai néhány hete eldöntötték a moldovai választások eredményeit.

Forrás: Agerpres

Vizsgálat indult Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő ellen azzal a gyanúval, hogy a szavazófülkében felvételt készített a szavazólapjáról.

A fővárosi rendőrség egy közleményben a politikus neve említése nélkül arról tájékoztatott: bejelentés kaptak arról, hogy egy női EP-képviselő a választási törvényt megszegve lefilmezte a szavazólapját a fülkében.

Diana Şoşoacă ma élőben bejelentkezett a Facebook-oldalán a szavazófülkéből egy szavazólappal, amelyen áthúzta az elnökjelöltek nevét.

Forrás: Agerpres

Sorsdöntő és „rendkívül bonyolult” időszakot él át Románia, amelyben igazi szakembereknek kell vezetniük az országot – nyilatkozta Cristian Diaconescu független államfőjelölt, miután leadta szavazatát az elnökválasztás első fordulójában.

A politikus arra biztatta az embereket, hogy menjenek el szavazni. Hozzátette, jómaga arra adta a voksát, hogy Románia egy tiszteletnek örvendő ország legyen.

Diaconescu ugyanakkor kijelentette: tiszteli a versenytársait, amiért felvállalták az államelnök-jelöltséget.

Forrás: Agerpres

A belügyminisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy a kampányüzenetek online megosztása a választási kampány időszakának befejezése után szintén szabálysértésnek minősül.

Közleményükben indoklásként idézték a legfelsőbb bíróság határozatát, amely szerint Romániában a közösségi oldalak nyilvános térnek minősülnek. Eszerint a közösségi oldalakon is tilos a törvény által megengedett időszakon kívül kampányüzeneteket megjeleníteni és megosztani. A belügyminisztérium közölte, hogy a legfelsőbb bíróság határozatát figyelembe véve szombaton több párt szimpatizánsát és néhány elnökjelöltet is szankcionált a kampánycsend megsértése miatt, többségüket csak figyelmeztette a törvényszegésre.

Forrás: Agerpres

A reggeli nehézkes kezdés után Csíkszeredában és a csíkszéki településeken is megnőtt a választási kedv, de a részvétel szempontjából Hargita megye a kora délelőtti órákban az országos átlag alatt volt.

Az országos átlag alatt volt Csíkszereda is. A csíkszéki települések közül délig az alcsíki Verebesen és a Gyimesközéplokhoz tartozó Farkaspallón jegyezték a legnagyobb részvételét, mindkét szavazókörzetben 25 százalék felettit.

Hajdu Gábor parlamenti képviselő Csíksomlyón szavazott, és amint elmondta a józan észre szavazott. Hajdu szerint ma a választási jelenlét a legfontosabb, a jó magyar jelenlét pedig az erdélyi magyarság összetartozását fogja erősíteni és ennek egységét fogja felmutatni. Tánczos Barna szenátor a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskolában adta le szavazatát. Ő arra az államelnökjelöltre voksolt, aki már a választás előtt is a józan ész és az ország valós problémáinak megoldására összpontosított.

Hargita megyében 292 szavazóhelyiségbe várják ma a választópolgárokat, az állandó választói névjegyzékben 263 ezer 333 Hargita megyei választópolgár neve szerepel. Délig a csíkszéki településeken nem jegyeztek különösebb rendellenességet vagy rendbontást, ezek megelőzésére közel 700 belügyminisztériumi dolgozó – rendőrök, csendőrök, tűzoltók és más szervek munkatársai – vigyáznak. A csíki településeken szokás szerint a polgárok többsége a szentmisék és istentiszteletek után megy el szavazni.

Marosvásárhelyi Rádió/Dobos László

Az Állandó Választási Hatóság adatai szerint 11 óráig 2 millió 42 ezer 459 szavazásra jogosult állampolgár (a választói névjegyzékben szereplők 11,34 százaléka) adta le szavazatát az államfőválasztás első fordulójában.

Városon 1.245.776-an, vidéken 796.683-an, mozgóurnával 6276-an szavaztak. A számottevő magyar lakosságú erdélyi megyék mind az országos átlag alatt vannak: Kolozs (5,4), Bihar (5,3), Maros (5,3), Szilágy (4,9), Kovászna (4,6), Hargita (4,5), Szatmár (4,4). A szavazatát 11 óráig leadó 2.042.459 választópolgár közül 260.345 külföldön élt alkotmányos jogával, 256.118-an pótlistáról és 4227-en levélben.

16 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője.

Monica Dajbog szerint a 16 bejelentetés közül kilenc megalapozott volt, négynek a kivizsgálása még folyamatban, három alaptalannak bizonyult.

A szavazóhelyiségek megnyitása óta hat személy kapott figyelmeztetést szabálysértés miatt, de a választási folyamatot befolyásoló súlyos incidens nem történt eddig – részletezte.

Forrás: Agerpres

Az ésszerűségre és a felelősségre szavazott a Maros Megyei Tanács elnöke.

Péter Ferenc Szovátán az S. Illyés Lajos Gimnáziumban szavazott és azt mondta arra a jelöltre szavazott, aki hitelesen képviseli a magyar emberek ügyeit és a megfontolt, gyakorlatias, építő jellegű politikát. Azt az elnökjelöltet támogatta, aki a polgárokat védi az állammal szemben! – mondta Péter Ferenc, aki arra kért mindenkit: menjen el ma szavazni.

Kelemen Hunor Csíkkarcfalván adta le a szavazatát.

Klaus Iohannis az elnökválasztáson való részvételre buzdította a román állampolgárokat.

Az államfő a fővárosi Jean Monnet Líceumban szavazott az államfőválasztáson és a bukaresti referendumon. Távozásakor megkérdezték tőle az újságírók, hogy mit üzen a román állampolgároknak. “Menjenek el mind szavazni!” – válaszolt Klaus Iohannis.

Forrás: Agerpres

Tánczos Barna szenátor a Józan ész hangjára szavazott, arra az államfőjelöltre, aki egyedüliként az emberekről beszélt ebben a kampányban, akinek a programja arról szólt, hogy az államot az emberek szolgálatába kell állítani, és aki hallotta a magyarok hangját Romániában.

Arra biztat mindenkit, hogy menjen el ma szavazni, mert minden egyes magyar szavazatra szükség van ahhoz, hogy megmutassuk, erős közösség vagyunk.

Marcel Ciolacu az egyik bukaresti szavazókörzetben adta le a szavazatát.

A politikus az urnáktól való távozásakor a sajtónak elmondta, olyan Romániára szavazott, amelynek lakói tisztességesen megélnek, és nem utolsósorban olyan Romániára, amelynek elnöke az országért és az emberekért dolgozik.

Hozzátette, hogy emellett ‘a romániaiak és Románia minél több győzelmére’ szavazott, mint például a ‘legutóbbi, néhány nappal ezelőtti győzelem, a teljes körű schengeni csatlakozás volt’. Marcel Ciolacu ‘egy gazdaságilag erős Romániára szavazott, egy olyan országra, amelynek erős hangja van a világban’.

Forrás: Agerpres

Nicolae Ciucă a biztonságra, a jólétre és a demokráciára szavazott.

Szavazata leadása után a politikus kijelentette: reméli, hogy a hasznos szavazatokat az a jelölt kapja, aki tisztességgel, jóérzéssel és képzettséggel felvértezve képes ellátni az államfői tisztséggel járó feladatokat. A PNL elnöke a feleségével együtt szavazott az Ilfov megyei Dumbrăveni falu egyik szavazókörzetében.

Forrás: Agerpres

9 óráig 227.678 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.

Az intézmény közleménye szerint a péntek reggeli urnanyitástól ma 9 óráig 223.451 román állampolgár szavazóhelyiségekben, 4227 pedig levélben szavazott. A legtöbben Nagy-Britanniában (42.159), Németországban (34.588), Olaszországban (30.035), a Moldovai Köztársaságban (24.691), Franciaországban (10.707) és Belgiumban (10.434) szavaztak.

Külföldön három napig lehet szavazni az elnökválasztáson, péntek volt az első szavazási nap. A részvétel a prezenta.roaep.ro weboldalon valós időben követhető. A 2014-es elnökválasztás első fordulójában a 294 külképviseleti szavazókörzetben 161.262 választópolgár adta le a szavazatát. Öt évvel később, a 2019-es elnökválasztás első fordulójában 675.348-an szavaztak külföldön, 838 szavazókörzetben.

Forrás: Agerpres

A részleges, és folyamatosan frissülő hivatalos eredmények alapján Péter Ferenc, Maros megye jelenlegi tanácselnöke kapta a legtöbb voksot a megyei tanácselnöki tisztségre.

Péter Ferenc, a jelenlegi szavazatállás szerint 36, 54 százalékkal az első helyen áll. Őt a szociáldemokrata Dumitrița Gliga követi a választók szavazatai alapján 22,63 százalékkal, majd a nemzeti-liberális párt képviselője, Mara Togănel 19,65 százalékkal. Az AUR-t képviselő Răzvan Biro 9,66 százalékot ért el eddig. A többi jelölt 10,22 százalékkal követi őket a sorban – derül ki a szavazatokat összesítő rezultatevot.ro oldalról.

Forrás: Székelyhon/rezultatevot.ro

Háromszéken fölényesen győzött az RMDSZ: a szövetségnek az eddiginél több polgármestere lesz, miközben az EMSZ-nek és az MPE-nek nem lesz egy polgármestere sem.

Kovászna megyében 12 éve nem volt akkora a szavazókedv mint tegnap. Ez a demokrácia győzelme, értékelte Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke. „Mind a négy háromszéki magyar város polgármesteri tisztségét és tanácsbeli többségét megnyertük és nyilván ez igaz a megyei tanácsra is”, jelentette be Tamás Sándor.

Ez azt jelenti, hogy a háromszéki önkormányzat élén folytatja Tamás Sándor és újabb négy évre kap polgármesteri mandátumot Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, Kézdivásárhelyen Bokor Tibor, Kovásznán Gyerő József és Baróton Benedek Huszár János.

Kovászna megyében helyhatósági és európai parlamenti választásokon 12 éve nem volt ilyen magas részvétel mint most, állapította meg Tamás Sándor az RMDSZ háromszéki elnöke.

Urnazárásra a helyhatósági választásokon 91.044 voksot adtak le a Háromszékiek. Ez a választási hatóság adatai szerint 50,72 százalékos részvételt jelent, ami enyhén nagyobb mint az országos átlag. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere érdeklődésünkre elmagyarázta, hogy ez a hivatalosan közölt részvételi arány Háromszék valós lakosságra súlyozva úgy fordítható le, hogy a szavazópolgárok 64 százaléka leadta voksát. Tamás Sándor szerint az illetékes hatóságok nem tették rendbe a választói névjegyzéket, nem vették ki azokat, akik már nem élnek az adott településeken, ezért irreális az urnákhoz várt szavazópolgárok száma.

Több háromszéki településen is változást hozott a tegnapi választás.

A legélesebb verseny Illyefalván volt, ahol az eddigi polgármester, az RMDSZ-es Fodor Imre veszített a függetlenként induló kihívója, Benkő Árpád Jenővel szemben. Nagybaconban is veszített az RMDSZ jelöltje. Az eddigi polgármestert, Simon Andrást legyőzte a függetlenként induló Nagy István Csongor falugazdász. Bölönben is veszített az RMDSZ jelöltje Ferencz Zoltán akit a Pro Európa Roma Párt jelöltje Racolța Alexandru győzött le, a függetlenként induló Kozma Albert is vitt szavazatokat.

Előpatakon a PNL színeiben induló Dima Mihály nyert, ezen a településen az RMDSZ-nek nem volt jelöltje. Nagyborosnyón Ilie Nicolae jelenlegi polgármesterrel szemben az RMDSZ-es kihívója Kanyó Antal győzött. Csernátonban is győzött Mágori Zoltán, az RMDSZ jelöltje a jelenlegi független polgármesterrel és az EMSZ-es kihívójával szemben.

Az előrehozott helyhatósági választások visszássága, hogy a vasárnap újonnan megválasztott polgármesterek csak szeptember végén vehetik át mandátumukat, hogy a most hivatalban lévő helyi választottak kitölthessék a négy évre szóló megbízatásukat.

A Kovászna megyei választói iroda nem birkózott meg a mozgóurna igénylésekkel. Háromszéken vasárnap nagy számban igényeltek mozgóurnát, összesen 2300 erre vonatkozó kérést iktattak a választási irodánál ám a visszajelzések szerint nem mindenkihez értek el, hívta fel a figyelmet Tamás Sándor az RMDSZ háromszéki elnöke.

Tudomásunk szerint a hatóságok nem voltak felkészülve nagyszámú mozgóurna igénylésre és nem volt elég rendőr vagy csendőr, aki elkísérje a választási bizottság tagjait az urnákkal.

A párhuzamos számlálás szerint Emil Boc a szavazatok 46 százalékát szerezte meg a kolozsvári polgármesteri tisztségért folytatott versenyben – a szavazatok 90 százalékának feldolgozása után.

Második helyen Sabin Sărmaș független jelölt áll 32 százalékkal – írja a helyi román sajtó. Harmadik helyen Oláh Emese, az RMDSZ polgármesterjelöltje áll.

Hargita megye tanácselnöki tisztségét az udvarhelyszéki Bíró Barna Botond nyerte el, ám az ő győzelme nem volt kétséges, az RMDSZ-nek abszolút többsége van a megyében. Bíró Barna Botond a csíkszéki Borboly Csabát váltotta a megye élén, aki alelnökként fogja folytatni.

Kovászna megyében Tamás Sándor maradt a megyei tanácselnök, azt azonban, hogy Maros megyében Péter Ferenc megyei tanácselnöknek sikerült-e újráznia, nem tudni. Legutóbb hajnali négy órakor közölte a Facebook-oldalán, hogy jelenleg is tart a szavazatok számlálása. A Maros megyei RMDSZ ma délelőtt 10 órára hívott össze sajtótájékoztatót, amelyen Péter Ferenc is jelen lesz, így minden bizonnyal ott jelentik be, hogy sikerült-e újráznia.

Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje párt elnöke tegnap este kétségeit fejezte ki, hogy az exit-poll eredmények tükrözik a romániaiak akaratát.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség elnökével, Cătălin Drulával és a Népi Mozgalom Pártjának elnökével, Eugen Tomackal közösen tartott sajtótájékoztatón a politikus bírálta az európai parlamenti választásokról szóló kampányviták hiányát.

Kijelentette: a kormánykoalíció csak azért ért el olyan eredményt, amelyről még álmodni sem merészelt, mert a helyhatósági választásokat szerinte alkotmányba ütköző módon összevonták az EP-választásokkal. Az utóbbi választások kampánya szerinte súlytalan volt, nem volt vita az Európai Parlamentről, nem esett szó Románia brüsszeli képviseletéről, képviselőinek munkájáról.

A ‘választásokat összevonók által megrendelt’ exit poll felmérés REPER-re vonatkozó adatai nem meggyőzőek – írta Facebook-oldalán a párt listavezető jelöltje, Dacian Cioloş európai parlamenti képviselő. Bejegyzésében a politikus megköszönte a szavazók részvételét a választásokon, és közölte, hogy pártja megvárja a szavazatszámlálások hivatalos eredményeit. Az exit poll szerint a REPER 3 százalékot szerzett az EP-választáson, így nem küldhet képviselőt az európai törvényhozásba.

Forrás: Agerpres

A szavazatok részleges feldolgozottságánál az RMDSZ-nek már 109 településen van polgármestere.

Ezek a települések közé tartozik Gyimesbükk, Kalotaszentkirály, Magyarszovát, Csíkszentdomokos, Gyimesközéplok, Csíkszentsimon, Csíkszentkirály, Madéfalva, Kászonaltíz, Tusnád, Kézdiszentlélek, Csernáton, Nagyborosnyó, Bereck, Sepsibodok, Réty, Mikóújfalu, Árkos, Vargyas, Sepsibükszád, Komandó, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Szováta, Ákosfalva, Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Kerelőszentpál, Backamadaras, Mezőmadaras, Székelybere, Székelyhodos, Havad, Székelyvécke, Szilágysámson, Varsolc, Székelyudvarhely, Korond, Zetelaka, Farkaslaka, Oroszhegy, Lövéte, Homoródszentmárton, Máréfalva, Székelyvarság, Galambfalva, Homoródalmás, Oklánd, Székelyderzs, és a sor még folytatódik.

Csíkszeredában újrázik Korodi Attila, RMDSZ-es polgármester.

Szatmárnémetiben Kereskényi Gábornak sikerült megszereznie a harmadik mandátumát, az RMDSZ polgármesterjelöltje 65 százalékos többséggel nyert.

A határmenti városban a hét jelölt pályázott a polgármesteri tisztségre. A 2021-es népszámlálás adatai szerint a magyarok aránya 31 százalék, ami egyértelműen azt jelenti, hogy jelentős számú román szavazatokkal sikerült Kereskényinek újráznia.

Maros megyében: Marosáráhelyen az adatok 24.46 század százalékos feldolgozottsága után Soós Zoltán 43 százalékon áll, 6 ezer 616 szavazattal. Őt követi Dorin Florea 28 százalékkal, összesen 4 ezer 318 szavazattal. A harmadik helyen Horatiu Suciu áll, 6 százalékkal és 984 szavazattal.

Simon István nyert Kerelőszentpálon, Bodó Károly Gyula pedig Nyárádradkarácsonban, Szászrégenben Márk Endre folytathatja a munkát polgármesterként.

A függetlenként induló Nagy Zoltán magabiztosan nyert az RMDSZ színeibven induló Len Emil Balázzsal szemben.

Csergő Tibor jelenlegi polgármester előválasztáson maradt alul Len Emillel szemben. Borszéken Mik József, Gyergyóremetén Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóditróban Puskás Elemér újrázott. Nem okozott különösebb nehézséget a választási győzelem megszerzése Márton László Szilárd gyergyócsomafalvi, Gáll Szabolcs gyergyóalfalvi RMDSZ-es polgármestereknek sem. Gyergyószárhegyen független polgármester, Danguly Ervin folytatja a munkát, Gyergyóújfaluban pedig Egyed József, az Erdélyi Magyar Szövetség polgármestere újrázott.

A frissen megválasztott városvezető, aki csak ősszel foglalhatja el a polgármesteri széket, ma délben Vincze Csilla mikrofonja előtt értékelte az elért eredményt és ismertette terveit.

Székelyudvarhelyen Szakács-Paál István, az RMDSZ polgármesterjelöltje, több mint kétharmados aránnyal nyerte meg a székelyudvarhelyi polgármesteri választást. A szövetség jelöltjei várhatóan az önkormányzati testületben is abszolút többséget szereznek.

Vasárnap 22 óráig a szavazásra jogosultak 51,12%-a adta le szavazatát a helyhatósági választásokon – derül ki a Központi Választási Iroda (BEC) adataiból.

Urnazárásig a városi lakosság 44,57%-a és a vidéken élők 59,63%-a szavazott. A külföldi szavazóhelyiségekben 208.717-en adták le a voksukat 22 óráig.

2020-ban 21 óráig a választópolgárok 46,02%-a élt szavazati jogával. A 2019-es EP-választáson a választópolgárok 48,95%-a, 2014-ben a 32,16%-a, 2009-ben pedig a 27,21%-a élt szavazati jogával 21 óráig.

Vannak olyan szavazóhelyiségek, ahol a részvételi arány szinte nem is létezett.Iaşi megyében például több olyan eset is volt, ahol a szavazókat egy kezünk ujjain is meg lehetett számolni.

A ziaruldeiași.ro szerint a Tătărași körzet 259-es számú szavazóhelyiségében mindössze 5 választópolgár szavazott a több mint 1600 listán regisztrált személyből. A Iaşi megyei Moșnán az 574-es számú szavazókörben csak egy személy szavazott, holott 1131-en szerepelnek a listákon. Ugyanebben a községben, de egy másik szavazókörben az 1411 emberből 46-an mentek el szavazni.

Az RMDSZ megszerezte a szavazatok 5 százalékát az Európai Parlamenti választásokon – az Exit Poll eredmények alapján.

Az esti urnazárást követően Kelemen Hunor szövetségi elnök sajtótájékoztató keretében értékelte a választás napját, illetve az azt megelőző kampányidőszakot az RMDSZ kolozsvári, Majális utcai székházában.

Kelemen Hunor itt kiemelte: bízik abban, hogy a Szövetség valóban megszerezte a szavazatok 5 százalékát, de meg kell várni, hogy minden szavazókörzetben megszámolják a szavazatokat, utána lehet csak pontos eredményekről beszélni.

Gyergyószéken tovább emelkedett a részvételi arány, már meg is haladta a Hargita megyei átlagot.

Gyergyószentmiklóson továbbra is a legkisebb a szavazókedv, 5935-en nyilvánítottak véleményt mostanig, ami nem egészen 38%-ot jelent. Maroshévizen meghaladták a 42%-ot. Borszéken, ahol a délután a borvíztöltő üzem területén kirobbant tűzeset okozott kellemetlenséget, a több településről érkező tűzoltóknak a 400 négyzetméteren pusztító lángokat sikerült eloltani, a szavazópolgárok közben folyamatosan járultak az urnákhoz, így közel vannak az 56%-hoz.

Gyergyótölgyes továbbra is sereghajtó 39%-al. Növekvő sorrendben Újfaluban meghaladták a 44%-ot, Alfaluban a 47%-ot, Ditróban most érik el a 49%-ot, Szárhegyen a lakosság több mint fele voksolt mostanig. Gyergyóvárhegyen 53%-nál tartanak, Csomafalván 54%-os a részvétel, Gyergyóremetén 56%-a ment el szavazni a választásra jogosult lakosságnak és továbbra is Vasláb van az élen, több mint 63%-os részvételi aránnyal. Rendellenességet sehonnan nem jeleztek.

A hőség után rövid zápor söpört végig Brassón 6 óra tájban, ami esetleg megzavarhatta a szavazásra indulókat.

Most már felfrissült a város, de úgy tűnik Brassó megye továbbra is lemarad a székelyföldi megyék mögött a részvételi arányt illetően.

A Választási Hatóság adatai szerint jelenleg Brassó megyében 45,11 század százalékos a részvételi arány. Brassó városban 41,80 század százalékos, Négyfaluban 42,49 század százalékos a részvételi arány.

A magyarlakta települések közül Fogaras a sereghatjó, ahol 32,10 század százalékos a részvételi arány. A legtöbben Bodolán (64,39), Ürmösön (65,84) és Darócon szavaztak (57), de Székelyzsomboron (53,92), Alsórákoson (59,41), Apácán (55,03) és Krizbán (55,06) is meghaladták már az 50 százalékos részvételi arányt. Tatrangon 46,83 század százalékos a részvételi arány.

A Választási Hatóság adatai szerint mostanig a legtöbb szavazó a 45 és 64 év közötti nők és férfiak köréből került ki.

A hatóságok a délelőtt folyamán 11 rendellenességről adtak hírt, mostanra az incidensek száma 39-re növekedett. A vizsgálatokat követően 15 esetben igaznak bizonyultak a panaszok, vagyis megsértették a választási törvényeket.

Az említett esetek közül 13-nál büntetéseket róttak ki a rendőrök. Két esetben pedig bünetőeljárás indult – közölték a Brassó Megyei Kommunikációs Központ munkatársai.

Országos szinten 44,4 tized százalék a részvételi arány az önkormányzati választáson, azaz 8 millió 27 ezer 99 személy szavazott az elmúlt órában. Az európai parlamenti választáson 8 millió 357 ezer 19 személy szavazott, ami 46,38 század százalékos arányt jelent.

Az önkormányzati választáson a legmagasabb részvételi arányt Olt megyében regisztrálták, pontosan 54.85 század százalékot, Szilágy megyében 52.85, Valcea megyében 52.39 tized százalékot regisztráltak. A legalacsonyabb részvételi arányt Vaslui megyében 34.32, Galati megyében 37.86 század százalékkal és Iasi megyében 37.89 század százalékkal jegyezték.

Adáskörzetünkben a legnagyobb arányban Maros megyében járultak az urnákhoz, itt a választói hajlandóság jelenleg 48,27, Hargita megyében 46,79 század százalék. Kovászna megyében 46,53, míg Brassó megyében 44,80 század százalék.

Bihar megyében jelenleg 50,68, Szatmár megyében 46,04, Kolozs megyében 44,66 század százalékos a részvétel.

Maros megyében 228 498 – an voksoltak. Marosvásárhelyen jelenleg 46,44 század százalékos a részvétel, Szászrégenben 45,20, Szovátán 40,09, Nyárádszeredán pedig a választásra jogosult lakosság 44,55 század százaléka jelent meg eddig az urnáknál.

Az eddig országszerte leadott 7 millió 777 ezer szavazatból több 4 millió 190 ezret vidéki és valamivel több mint 3 millió 850 ezer szavazatot városi környezetben adtak le.

17 óráig a választópolgárok 38 százaléka élt szavazati jogával, ez valamivel magasabb, mint az országos átlag. Dicsőszentmártonban, Ádámoson és Makfalván a legalacsonyabb a részvétel, 30 százalék alatti, miközben Gödemesterházán, Mezőkirályfalván és Alsóköhéren a lakosság több mint 60 százaléka szavazott.

A magyar többségű települések még mindig lemaradást mutatnak a román többségű helységekhez képest.

A mozgósítás megvolt, nem tudni még hogy az emberek mennyire fognak kimenni, mondta Tamási Zsolt, Maros megyei tanácsosjelölt.

A jelenlegi számok fényében kijelenthető, hogy Felső Maros mentén nagyobb a szavazó kedv, mint például a Nyárád mentén. A felmérések azt mutatják, hogy a megye zömében románok által lakott részén 50% környékén mentek el az emberek szavazni, míg a magyar térségekben ez az arány alulról közelít a 40%-hoz. A 12 órás szavazási csúcs után visszaesett a szavazási kedv a reggel 10 órás szintre. Maros megye szintjén továbbra is 45-64 év között korosztály járul a legnagyobb számban az urnákhoz. A nemek között eloszlás közel egyenlő.

Van egy 8 éve tartó fejlődés, ha változni fog a megye vezetése, akkor megtörténhet, hogy mások lesznek a prioritások, valamint a közösség által igényelt beruházások, fejlesztések háttrébe szorulhatnak, vélekedett tamási Zsolt, megyei Maros megyei tanácsosjelölt. A politikus kiemelte, hogy ott vannak például a kastélyfelújítások vagy kanalizálási rendszer fejlesztése, szélesebb kör számára elérhetővé tétele.

Egy vezetésváltás ezeket is ellehetetlenítheti, továbbá annak is megvan az esélye, hogy átcsoportosíthatnak forrásokat, olyan területekre, ahol nem magyar közösség vagy nem nagyszámú magyar közösség él. Jelenleg van egy egyensúly, hogy minden térségre, minden nemzetiségre egyformán odafigyel a megye vezetése. Ha nem a jelenlegi vezetés marad akkor ez a helyzet felborulhat, vélekedett Tamási Zsolt.

Tovább durvul a szavazás, a közösségi médiás felületeken egyre több olyan üzenet, amely egyértelműen a magyarellenségre alapoz, ebből is látszik, hogy mire készülnek az ellenfeleink, mutatott rá Portik Vilmos, megyei tanácsosjelölt, aki azt is hozzátette, hogy ezt csak úgy lehet megakadályozni, ha minél több magyar ember elmegy szavazni.

Az elöljáró vélekedése szerint ez a fajta nyelvezet leginkább Kolozsvár egykori polgármesterére Gheorghe Funarra emlékeztet. Van olyan román párt és román jelölt, amelyik azt állítja, hogy mi magyarok, el akarjuk csalni a választásokat, emelte ki Portik Vilmos, továbbá az a hazugság is felmerült, hogy Magyarországról több autóbusznyi ember érkezett, hogy itt adja le a szavazatát, illetve egyes románok hazafias cselekedettként emelgetik azt, ha a magyarok ellen szavaznak. Hazudnak és gátlástalanul hergelnek, a magyarelleneség ellen pedig csak egy ellenszer van: a magyar szavazat, ezért arra kérjük Önöket, hogyha még nem tették meg, akkor menjenek el szavazni és vigyék el családtagjaikat, barátaikat is, kérte Portik Vilmos, nyomatékosítva, hogy nem szabad hagyni, hogy a város visszaforduljon.

Frunda Csenge, marosvásárhelyi tanácsosjelölt elmondta, hogy a 17:30-as adatok azt mutatják, hogy a város lakosságának 39,3% már leadta a voksát, emellett pedig még mindig zajlanak a mozgóurnás szavazatgyűjtések is, viszont jelen állás szerint ilyent már nem lehet igényelni. A korábban említtetetteken – Maior éles szóváltása a rendőrökkel és a román hergelés – túl más nagyobb incidens egyelőre nem történt, de ennek az esélyét a továbbiakban sem lehet kizárni!

Cosmin Pop független jelölt a szavazása után az eddigi városvezetők monopliumának felszámolásáról beszélt, és mindenkit arra biztatott, hogy menjenek el szavazni.

A szegénység, a szomorúság, és a fiatalok kivándorlása ellen szavazott. A jóléti érdekek mentén kell újraszervezni a várost, nem etnikai és egyesek gazdasági érdekei mentén – nyilatkozta.

A Maros Megyei Rendőrség tájékoztatása szerint hat darab előre lepecsételt szavazólapot talál a segesvári rendőrség a település egyik szavazókörzetében, a polgármesterjelöltek nevét tartalmazó ívek között.

Ebből egyet át is nyújtott a szavazóbiztos egy voksolónak, aki értesítette a hatóságokat. A rendőrség illetékesei kiszálltak a helyszínre, ahol lefoglalták a bizonyítékokat és választási csalás gyanújával indítottak bűnügyi eljárást – tudtuk meg Luca Alexandra sajtószóvivőtől.

Maros megyében nyolc, a választási folyamattal kapcsolatos incidensről érkezett jelentés, amelyek közül négyet már megoldottak, egy ellenőrzés alatt áll, három pedig meg nem erősített.

A Román Rendőrség munkatársai minden esetben beavatkoztak, szükség esetén megtették a törvény által előírt intézkedéseket. Két bírságot szabtak ki. Ugyanakkor 2 lehetséges bűncselekmény miatt büntetőeljárást indítottak, nevezetesen szavazási csalás és a szavazás titkosságának megsértése miatt. Az elkövetkező órákban a Román Rendőrség csapatai a közrend és a közbiztonság fenntartására összpontosítják majd feladataikat, különösen a szavazóhelyiségek területén, hogy a szavazás zökkenőmentesen menjen végbe. Különös figyelmet fordítanak majd a választásokkal kapcsolatos szabálysértésekkel vagy bűncselekményekkel kapcsolatos panaszok megoldására. A választási törvények megsértését a 112-es számon kell jelenteni.

Tegnap este őrizetbe vették Nicolae Florin Dogar független brassói polgármesterjelöltet, miután egy szavazókörzet elnökének megölésével fenyegetőzött – közölte a brassói ügyészség.

A jelölt mivel elégedetlen volt a Brassó Megyei Választási Irodától az általa benyújtott beadványra kapott válasszal, súlyos erőszakkal való fenyegetéssel fordult az intézmény elnökéhez, és az üzenetet az intézmény e-mail címére küldte – írja az Agerpres. A brassói ügyészség ügyésze 24 órára foganatosította az előzetes letartóztatásra vonatkozó intézkedést, majd a brassói bíróság jog- és szabadságjogok bírája elfogadta az ügyész javaslatát, aki jelentést készített az érintett személy 30 napos előzetes letartóztatására vonatkozó javaslattal.

Forrás: Digi24

A 14 órás adatok értelmében Marosvásárhelyen a részvételi arány több, mint 25%, ez hozzávetőlegesen 3000 szavazóval többet jelent, mint négy évvel korábban ugyanebben az időpontban.

Nem zajlanak zökkenőmentesen a választások, több helyszínről is jelentettek szabálysértéseket. Ezekkel kapcsolatban megtettük a megfelelő jogi lépéseket, jogász kollegáink már tettek egy hivatalos feljelentést az elmúlt két napban Marosvásárhely utcáin közlekedő képernyőkkel ellátott autók ügyében, mutatott rá Portik Vilmos. A politikus külön felhívta a Kárpátok Sétányán lakók figyelmét, hogy akik a 21-es és 22-es körzethez tartoznak, a Friedrich Schiller Gimnázium helyett az iskola közelében levő Napsugár óvodában adhatják le szavazatukat, a Kárpátok Sétánya 5. szám alatt.

Az idei szavazási kedv országos viszonylatban magasabbnak mutatkozik. Arra bíztatunk mindenkit, hogy menjen el szavazni és mutassuk meg a közösségünk erejét, húzta alá Portik Vilmos, aki külön nyomatékosította azt is, hogy az EP-listára is fontos leadni a voksokat.

Ezt annak kapcsán mondta a politikus, hogy tudomásukra jutott, hogy nem mindenkinek adják oda mind az 5 szavazólapot, ha nem kérik külön. Illetve figyeljenek oda az ellenőrzőpecsétre és arra, hogy a lapok belső részén ne legyen más pecsét, illetve egy lapon csak egyszer pecsételjenek, a négyzet keretein belül. Az Egyesülés, a Maurer és az új Tudor negyedek esetében a szavazókörzetek folyósói is zsúfoltak, tele vannak szavazni kívánó emberekkel. Fontos, hogy mindenki türelmesen és békésen kivárja a sorát.

A 13 órás adatok értelmében 3%-al, ami hozzávetőlegesen 3000 embert jelent, meghaladta a marosvásárhelyi részvétel a négy évvel ezelőttit.

A román nemzetiségűek részvétele továbbra is jóval magasabb, mint a magyaroké, valamint a 2020-as részvételhez képest jelentősen javítottak. Ez a nap végére több ezer szavazatot fog jelenteni, ha nem változik a tendencia, nyomatékosította Kovács Mihály Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke.

A politikus külön kiemelte azt is, hogynNem mindegy, hogy milyen arányban megyünk el szavazni, ne bízzuk a véletlenre, vigyünk esernyőt, esőkabátot, az eső se riasszon el senkit. A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy a magyar és román szavazók közötti különbség az előző szavazások esetében megfigyelte trendek értelmében a délutáni órákban még inkább megszokott nőni a románok javára.

A magyarok szavazókedve csökkeni látszik, miközben azokban a lakónegyedekben, ahol többségben van a románság ott növekedés figyelhető meg, ezt kell megfordítani, ha továbbra is a fejlődés útján akarjuk tartani a várost és a megyét, valamint azt akarjuk, hogy legyen hangunk Európában, mondta Portik Vilmos, megyei tanácsosjelölt. Portik Vilmos külön felhívta arra a figyelmet, hogy vannak autók, amelyek járkálnak a városban és egy jelölt, annak üzenetét népszerűsítik. Ez teljeséggel szabályellenes és ezellen a jogász kollegák feljelentést tettek.

Brassó megyében kétszer annyian szavaztak városon mint vidéken, ami szokatlannak bizonyul, ha azt nézzük, hogy a legtöbb megyében főleg a vidéki szavazók vannak túlsúlyban. Eddig Brassó megyében 132 408-an adták le szavazatukat, vagyis 25,26 század százalékos a részvételi arány.

A Brassó megyei Rendőrfelügyelőség közleménye szerint a megyéből 11 értesítés érkezett arra vonatkozóan, hogy a választási kampány befejezésével megsértették a kampánycsendet. Hat esetben büntetést róttak ki összesen 4800 lej értékben. Három esetben bűnügyi vizsgálat indult.

Brassóban már szombaton láthattuk, hogy a Megyei Választóiroda székhelye előtt fehér szallaggal vették körbe a parkolókat, jelezve, hogy tilos a parkolás. Ezen a területen, vagyis a Star áruház és a Postavarului, régi nevén Kórház utcai útelágazás közti szakaszon ma délután 3 órától hétfő délután 4 óráig csak a megye választási körzetek elnökeit szállító járművek közlekedhetnek.

Gyergyószéken a municipíumok még mindig nem érték el az országos átlagot, és a községekben, falvakban sem nagy a szavazókedv.

Maroshévizen most közelednek a 24%-os részvételhez, Gyergyószentmiklóson még rosszabb az arány, annak ellenére, hogy délben sorok kígyóztak a választási körzetekben, a szavazásra jogosultaknak még csak 18,33%-a járult az urnákhoz. Borszéken 27,33%-os a részvétel. A vidéki települések közül Gyergyótölgyes a sereghajtó Gyergyószéken, ahol még nem érték el a 19%-ot. Alfaluban most lépték túl a 21%-ot, Újfaluban maghaladták a 23%-ot, Ditróban közelednek a 25%-hoz, míg Gyergyószárhegyen már voksolt a lakosság egynegyede. Gyergyóremetén 28,28%-nál tartanak, Csomafalván nagyon közel vannak a 30%-hoz, a legnagyobb részvételt pedig Vaslábon és hozzá tartozó Marofőn jelezték, ahol meghaladták a 35%-ot.

A Központi Választási iroda által közölt 13 órai hivatalos adatok szerint közel 300 ezerrel többen szavaztak a helyhatósági választásokon, mint 2020-ban. És 400 ezerrel többen, mint a 2019-es europarlamenti választásokon 13 órakor.

Az idei választokon 1 millió elsőszavazó van Romániában, tehát olyan fiatal, akik 2020 után lettek nagykorúak. 1990 óta idén elsőször haladja meg a választói névjegyzékben szereplő 18 és 35 év közöttiek száma a 65 év fölöttiekét.

Az Európai Bizottság által közzétett felmérésből az derül ki, hogy Románia az első helyen áll az Európai Unióban a fiatalok szavazókedve tekintetében a június 9-i európai parlamenti választásokon. A megkérdezettek 78 százaléka mondta azt, hogy elmegy szavazni. Ez a legmagasabb arány a 27 uniós ország közül, míg az európai átlag 64 százalék.

Romániát Portugália követi a rangsorban 77 százalékkal, míg a harmadik Belgium 69 százalékkal. A potenciális szavazók aránya Máltán (47 százalék), Lettországban (46 százalék) és Luxemburgban (41 százalék) a legalacsonyabb.

Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármesterjelöltje így nyilatkozott szavazata leadása után:

Szüleimtől és tanáraimtól azt tanultam, hogy magyarként kétszer többet kell tanulni, kétszer többet kell dolgozni, kétszer többet kell teljesíteni ahhoz, hogy ebben az országban érvényesüljünk, de nekünk, magyaroknak a szavazatunk is kétszer annyit ér. Egyrészt erősíti a közösségünket, másrészt pedig gyengíti a magyarelleneseket. Éppen ezért arra biztatok mindenkit, éljen ezzel a lehetőséggel, és vegyen részt a választásokon. Most ez nagyon fontos. Én ma arra szavaztam, hogy továbbra is legyen hangunk Európában, és továbbra is legyen erőnk itthon, Erdélyben.

A bethlenfalvi Kipi-Kopi napköziotthonban berendezett 56-os számú választókörzetben adta le szavazatát Gálfi Árpád a Székelyudvarhelyért Párt polgármesterjelöltje.

Az elöljáró azt mondta bízik a székelyudvarhelyiek döntésében és mindenkit arra buzdít, hogy éljenek szavazati jogukkal, hiszen ez kötelességük.

Horațiu Suciu, marosvásárhelyi független jelölt a szavazóhelyiség kijáratánál kijelentette, hogy a jövő városára szavazott, a releváns beruházások és a hazatérő fiatalok városára. Ma délelőtt az Europa Gimnáziumban felállított szavazóhelyiségben adta le szavazatát.

Öt órával az urnák megnyitása után a Maros megye szavazásra jogosult polgárainak mindössze csak 18 százaléka adta le voksát.

Bár a részvétel aránya valamivel magasabb, mint négy évvel ezelőtt a választás napjának déli óráiban, mégis jelentősen elmarad a déli megyékben jegyzett részvételhez képest: Teleorman megyében 25, Olt megyében 24, Giurgiu megyében pedig 22,8 százalékos a részvételi arány.

Maros megyében Gödemesterháza községben voltak a legaktívabbak a választópolgárok: itt 34 százalékos volt a részvételi arány ma délben. A másik póluson Nyárádgálfalva áll, itt a polgárok mindössze 8,8 százaléka élt szavazati jogával.

Országos szinten 16.79 század százalék a részvételi arány az önkormányzati választáson, azaz 3 millió 25 ezer személy szavazott az elmúlt órában. Az európai parlamenti választáson 2 millió 958 ezer személy szavazott, ami 16.36 század százalékos arányt jelent.

Az önkormányzati választáson a legmagasabb részvételi arányt Teleorman megyében 24.61, Olt megyében 24.14, valamint Giurgiu megyében 22.09 század százalékkal regisztrálták. A legalacsonyabb részvételi arányt Bukarestben 12.70, Vaslui megyében 13.54, valamint Szeben megyében 13.82 század százalékkal jegyezték.

Adáskörzetünkben a legtöbben Kovászna megyében járultak az urnákhoz, ahol a részvételi arány jelenleg 16.43 század százalék. Hargita megyében 16.36, Maros megyében 16.30, míg Brassó megyében 16.04 század százalék.

Bihar megyében jelenleg 14.94, Szatmár megyében 14.77, Szilágy megyében 15.37, Kolozs megyében 14.05 század százalékos a részvétel.

Maros megyében 77.299-en voksoltak. Marosvásárhelyen jelenleg 16.99 század százalékos a részvétel, Szászrégenben 15.68, Szovátán 13.09, Nyárádszeredán pedig a választásra jogosult lakosság 15.54 század százaléka jelent meg eddig az urnáknál.

Hargita megyében 43.586-on szavaztak eddig. Csíkszeredán 14.82, Székelyudvarhelyen 15.58, Gyergyószentmiklóson 12.93 század százalékos a részvétel.

Kovászna megyében 29.550-en járultak az urnákhoz. Sepsiszentgyörgyön 15.41, Kézdivásárhelyen 15.42, Kovásznán 14.76, míg Baróton 16.56 század százalékos a részvétel.

Brassó megyében Brassóban 15.03, Négyfaluban 15.33 század százalékos a részvételi arány.

Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke, már leadta voksát mint az önkormányzati, mint az EP választásokon.

Ma arra szavaztam, hogy legyen erőnk a helyi önkormányzatokban, hisz azok a döntések, amelyek helyben születnek, azonnal éreztetik hatásukat a mindennapi életünkben, és nekünk kell alakítanunk a sorsunkat. Másrészt az európai parlamenti listán arra szavaztam, hogy legyen hangunk Európában, hisz az erdélyi magyarok történetét csak a mi képviselőink mondják el. Magas részvételre lehet számítani, ezt az eddigi számok is mutatják. Szükség van 500 ezer szavazatra azért, hogy a közösségünk ereje látszódjon itthon, és hallható legyen az Európai Parlamentben.

„Menjetek szavazni, hogy kizárjuk a magyarokat az intézményekből! Szatmárnémetinek egy igazi románra van szüksége!  Adrian Cozma” – ez olvasható abban az sms-ben, amelyet több Szatmár megyei telefonszámra is kiküldtek ismeretlenek.

Közben Dolj megyében egy 30 éves férfit 1000 lejre büntettek, miután a szavazófülkében lefényképezte a szavazólapját. Az esetet Calafat település 194-es szavazókörzetének elnöke jelentette.

Ez négy évvel ezelőtt is így volt, a lakosság nagy része a templomban zajló vasárnapi szertmisék, istentiszteletek után tér be nagyobb számban a szavazókörzetekbe.

Gyergyószentmiklóson is a megszokott tíz szavazókörzet működik: három-három szavazókörzet van a Vaskertes- és a Kós Károly-iskolában, egy-egy a Salamon Ernő-, a Batthyány Ignác- és a Fogarassy Mihály középiskolákban, egy pedig Gyilkostón. Mostanig a lakosság mintegy 8% járult az urnákhoz. Maroshévíz tíz szavazókörzetében ennél valamivel nagyobb volt a részvétel. Borszéken két szavazókörzetben szavaznak és a választásra jogosultak 10%-a járult az urnákhoz.

Gyergyóremetén voltak a legaktívabbak, közelednek a 12%-os részvételhez. Gyergyószéken a választókörzetekbe betérők közül mindenki minden lehetséges listán kifejtette véleményét, az Európa Parlamenti jelöltek szavazatai is gyűlnek. Ugyan ez még csak a szavazatra jogosultaknak csak mintegy 10%, de a későbbi órákban minden településen nagyobb részvételre számítanak.

„Meggyőződésem, hogy városunk jövője azokon múlik, akik ma élnek szavazati jogukkal. A folytonosságra szavaztam, azért, hogy Szatmárnémetiben fejlődése ne álljon le, és a szatmáriak életminősége tovább javuljon. A városi önkormányzat és a Szatmár megyei Tanács közötti tisztességes, becsületes partnerségre és hosszú távú együttműködésre szavaztam. A megosztottság ellen szavaztam, azok ellen, akik önös érdekekből a múlt fogságában akarják tartani a várost és a megyét. Ezért arra kérek mindenkit, aki még nem voksolt, hogy éljen szavazati jogával!”- fogalmazott Kereskényi Gábor.

Országos szinten 12.41 század százalék a részvételi arány az önkormányzati választáson, azaz 2 millió 255 ezer személy szavazott az elmúlt órában. Az európai parlamenti választáson 2 millió 210 ezer személy szavazott, ami 12.22 század százalékos arányt jelent. 

Az önkormányzati választáson  a legmagasabb részvételi arányt Teleorman megyében 19.52, Olt megyében 18.87, valamint Giurgiu megyében 17.08 század százalékkal regisztrálták. A legalacsonyabb részvételi arányt Bukarestben 9.21, Szeben megyében 9.82, valamint 10.07 század százalékkal Kolozs megyében jegyezték.

Adáskörzetünkben a legtöbben Maros megyében járultak az urnákhoz, ahol a részvételi arány jelenleg 12.02 század százalék. Kovászna megyében 11.94, Brassó megyében 11.74, míg Hargita megyében 11.66 század százalék.

Bihar megyében jelenleg 10.67, Szatmár megyében 11.09, Szilágy megyében 11.58, Kolozs megyében 10.20 század százalékos a részvétel.

Maros megyében 57.955-en voksoltak. Marosvásárhelyen jelenleg 12.67 század százalékos a részvétel, Szászrégenben 11.67, Szovátán 9.05, Nyárádszeredán pedig a választásra jogosult lakosság 10.25 század százaléka jelent meg eddig az urnáknál. 

Hargita megyében 31.544-en szavaztak eddig. Csíkszeredán 9.91, Székelyudvarhelyen 9.97, Gyergyószentmiklóson 9.07 század százalékos a részvétel.

Kovászna megyében 21.923-an járultak az urnákhoz. Sepsiszentgyörgyön 10.50, Kézdivásárhelyen 10.48, Kovásznán 9.65, míg Baróton 11.39 század százalékos a részvétel.

Brassó megyében Brassóban 10.58, Négyfaluban 10.70 század százalékos a részvételi arány.

Csép Éva Andrea Maros megyei parlamenti képivselő szavazatának leadását követően így nyilatkozott:

Az én Marosvásárhelyem az a város, ahol az idős szüleim biztonságban vannak és odafigyelnek rájuk. Ahol a fiatalok tanulnak és pezsgő, kulturális életet élnek. Ahol a családoknak nem gond megfelelő munkahelyet találni és gyermekeiket felnevelni. Erre a Marosvásárhelyre szavaztam. Egy olyan Maros megyére is, ahol a magyar szó nem szitokszó, hanem ugyanolyan, mint az állam nyelve. Egy olyan otthonra, amelyre külföldről is hazavágyunk. Szavaztam arra az Európára is, amelyben hangunk van, nekünk, erdélyi magyaroknak. Szavazz te is!

Arra a közösségre, amelyet láthatatlan hidak kötnek össze, a kultúra, a sport, a munka, a fehér és a kék, a piros és a fekete, a piros, a fehér és a zöld, vagyis mi, a színeink, értékrendünk. Arra szavaztam, hogy a városunk megmaradjon azon a pályán, amelyre az elmúlt négy évben állítottuk, illetve, hogy mindenben támogasson egy olyan Európa, amely a miénk, a mi Európánk, amely odafigyel a kisebbségekre, a hagyományos, keresztény értékrendre. – fejtette ki a Csíkszereda polgármestere.

Országos szinten 8.28 század százalék a részvételi arány az önkormányzati választáson, azaz 1 millió 492 ezer személy szavazott az elmúlt órában. Az európai parlamenti választáson 1 millió 466 ezer személy szavazott, ami 8.11 század százalékos arányt jelent. 

Az önkormányzati választáson  a legmagasabb részvételi arányt Teleorman megyében 13.74, Olt megyében 13.23, valamint Giurgiu megyében 11.91 század százalékkal regisztrálták. A legalacsonyabb részvételi arányt Bukarestben 5.85, Szeben megyében 6.11, valamint 6.52 század százalékkal Kolozs megyében jegyezték.

Adáskörzetünkben a legtöbben Maros megyében járultak az urnákhoz, ahol a részvételi arány jelenleg 7.81 század százalék. Brassó megyében 7.53, Kovászna megyében 7.36, míg Hargita megyében 7.09 század százalék.

Bihar megyében jelenleg 7.31, Szatmár megyében 7.20, Szilágy megyében 7.82, Kolozs megyében 6.48 század százalékos a részvétel.

Maros megyében Marosvásárhelyen jelenleg 8.42 század százalékos a részvétel, Szászrégenben 7.42, Szovátán 5.02, Nyárádszeredán pedig a választásra jogosult lakosság 6.56 század százaléka jelent meg eddig az urnáknál. 

Hargita megyében Csíkszeredán 6.41, Székelyudvarhelyen 6.14, Gyergyószentmiklóson 6.02 század százalékos a részvétel.

Kovászna megyében Sepsiszentgyörgyön 7.17, Kézdivásárhelyen 6.84, Kovásznán 6.19, míg Baróton 7.53 század százalékos a részvétel.

Brassó megyében Brassóban 7.01, Négyfaluban 7.37 század százalékos a részvételi arány.

Soós Zoltán: A haladásra szavaztam, hogy Marosvásárhelyen és Maros megyében folytassuk az elkezdett munkát, Európában pedig legyen erős hangunk.

A város sorsát már megfordítottuk, most meg kell tartanunk az irányt annak érdekében, hogy otthonos, élhető, modern és civilizált városban és megyében éljünk együtt. Ugyanakkor arra is szavaztam, hogy változzon az Európai Unió. A mi helyünk és jövőnk az Unióban van, de úgy gondolom, új szemléletre, új lendületre van szükség – fejtette ki Marosvásárhely jelenlegi polgármestere.

Biró Rozália: Azért szavaztam, hogy megkerülhetetlenek legyünk, hogy hallják hangunkat Nagyváradon, Bihar megyében és Európában. Arra buzdítok mindenkit, hogy aki még nem tette, az menjen el szavazni családjának, közösségének, iskolájának, egyházának jövője érdekében, hiszen minden magyar felelős minden magyarért.

Országos szinten 4.28 század százalék a részvételi arány az önkormányzati választáson, azaz 771.556 személy szavazott az elmúlt órában. Az európai parlamenti választáson 758.000 személy szavazott, ami 4.1 század százalékos arányt jelent.

Az önkormányzati választáson a legmagasabb részvételi arányt Teleorman megyében 7.54, Olt megyében 7.27, valamint Giurgiu megyében 6.57 század százalékkal regisztrálták. A legalacsonyabb részvételi arányt Bukarestben 2.83, Szeben megyében 2.87, valamint 3.03 század százalékkal Kolozs megyében jegyezték.

Adáskörzetünkben a legtöbben Maros megyében járultak az urnákhoz, ahol a részvételi arány jelenleg 3.98 század százalék. Brassó megyében 3.81 század százalék, Kovászna megyében 3.48 század százalék, míg Hargita megyében 3.31 század százalék.

Bihar megyében jelenleg 3.81, Szatmár megyében 3.68, Szilágy megyében 3.79, Kolozs megyében 3.1 század százalékos a részvétel.

Szórványvidéken Fehér megyében 3.81, Arad megyében 3.52, Temes megyében 3.18, Máramaros megyében 3.64, míg Szeben megyében 2.96 század százalékos a részvétel.

Egy olyan erős Székelyföldre, ahol fejlődnek a településeink és a közösség tudja: nem engedheti meg, hogy róla nélküle döntsenek sem az önkormányzatokban, sem Brüsszelben. Ezért sorsdöntő a mai nap. Most erőt kell felmutatnunk, és ma a mi erőnk a szavazatunk. Ezzel a szavazattal tudjuk garantálni azt, hogy erős erdélyi magyar képviselet lesz az Európai Parlamentben és az önkormányzatokban is. Szánjuk rá azt a tíz percet, akár autóval, biciklivel, rollerrel, vigyázva akár a környezetünkre is, és adjuk le a voksunkat.

Péter Ferenc kifejtette: Arra a szervezetre szavaztam, amely a Maros megyei települések fejlesztésén dolgozott. Vízhálózatot épített, utakat javított. Versenyképessé tette az egészségügyi infrastruktúrát. Befektetései révén jelentősen javította az oktatás minőségét. Kulturális intézményeket támogatott. Mindenkit arra kérek, menjen el szavazni. Minden szavazat egy lépés a siker felé.

Óriási érdeklődés övezi az újranyitott sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot.

Csütörtökön megtelt meghívott vendéggel és látogatóval a négy év után újranyitott legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény. A Kós Károly által tervezett épületegyüttesben 30 százalékkal megnövelték a kiállítótereket, az új szemléletű tárlatokat multimédiás eszközökkel teszik vonzóvá és a dendrológiai parkká alakított kertben szabadtéri koncertek, családi rendezvények által teszik élővé a múzeumot.

Vargha Mihály múzeumigazgató megnyitó beszédében rámutatott: a munka dandárja ezután következik, hiszen a felújított termeket meg kell tölteni tartalmakkal és meg kell szólítani a fiatalokat. A Székely Nemzeti Múzeum a székelyföldiség esszenciáját ragadja meg, ez több mint épület, több mint intézmény, ez a székely nemzet múzeuma, fogalmazta meg Tamás Sándor a háromszéki önkormányzat elnöke.

Brendus Réka a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője a székelység megmaradása szentélyének nevezte a Székely Nemzeti Múzeumot ahová azért jövünk, hogy feltöltődjünk, példát merítsünk és megtaláljuk a helyes utat egyénként és közösségként egyaránt. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint amíg él és virágzik ez az intézmény, addig él és virágzik szülőföldjén, Erdélyben a magyar nemzet is.

Az ünnepélyes megnyitón emelkedett pillanatokat okozott Petrás Mária népdalénekes, akinek dalba foglalt imáit állva tapsolta meg a közönség. A Székely Nemzeti Múzeum keddtől péntekig, naponta 9 és 16 óra között, illetve szombaton és vasárnap 9 és 14 óra között várja a látogatókat.

Marosvásárhelyi Rádió/Kovács Zsolt