Az Alkotmánybíróság döntésének indoklásában ‘nagyon világosan’ írja, hogy mi történt a 2024-es elnökválasztáson, miért érvénytelenítették azt – jelentette ki hétfőn Brüsszelben az Európai Tanács ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis.

Az államfő hangsúlyozta, az alkotmány értelmében az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik érvényesíteni vagy érvényteleníteni az elnökválasztás eredményét. Azokra a felvetésekre reagálva, amelyek szerint több magyarázatra lenne szükség a történtekkel kapcsolatban, Iohannis leszögezte: az Alkotmánybíróság döntésének indoklásában ‘világosan írja’, hogy mi történt és miért érvénytelenítették a választást.

Hozzátette, a Velencei Bizottság véleményezésében megfogalmaz néhány javaslatot arról, hogy miként kellene kezelni a jövőben a hasonló helyzeteket, és a parlament feladata ezt a dokumentumot is figyelembe véve megvizsgálni, hogy indokolt lenne-e a törvénymódosítás.

Klaus Iohannis államfő újabb nyilatkozatokat tett Brüsszelből Románia biztonsági partnerségéről, az EU-val és az Egyesült Államokkal folytatott párbeszéddel kapcsolatos kérdésekről, valamint a védelmi költségvetésről.

„Románia továbbra is teljes mértékben elkötelezett a védelmi modernizációs folyamat mellett, a bruttó hazai termék több mint 2%-át kitevő költségvetéssel, amelynek 20%-át felszerelésekre fordítják, tükrözve a NATO védelmi beruházási ígéretét” – olvasható a védelmi minisztérium közleményében.

Miután a védelmi minisztérium az év elején kijelentette, hogy a védelmi költségvetésnek csak 20%-át fordítják a hadsereg felszerelésére, 13 milliárd lejes kiadással, Klaus Iohannis elnök kijelentette, megvitatják a katonai képességeket és az európai védelmi ipart, a finanszírozási kérdéseket, valamint az uniós biztonsági és védelmi partnerségeket. Hozzátette, megbeszéléseik kiterjednek majd az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerségre is az új kormányzat keretében.

Az EU egyetért a védelmi kiadások növelésével, és ‘Románia jó példát mutatott’ ezen a téren – nyilatkozta Klaus Iohannis államfő.

Elmondta, hogy az uniós vezetők találkozójának célja közös nevezőre jutni Európa védelmének kérdésében. Közlése szerint Bukarestnek már jó ideje az az egyértelmű álláspontja, hogy a tagállamoknak növelniük kell a védelmi kiadásaikat. Szerinte Románia jó példát mutatott azzal, hogy a GDP-je 2,5 százalékát fordítja erre a célra.

Iohannis úgy vélekedett, hogy az EU védelmi iparának sokkal jobban együtt kell működnie. Szerinte a tagállamok arzenáljának szabványosítására van szükség, hogy ‘ne legyen több tucat különböző típusú fegyver’, illetve az EU védelmének közös finanszírozását is növelni kell.

Az államfő ismételten megerősítette, hogy Románia nem támogatja a NATO-tól elkülönülő európai védelmet, szerinte az EU-nak és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének ki kell egészítenie egymást.

Klaus Iohannis államfő reméli, hogy a soron következő választási kampány egy Európa-barát elnök megválasztásához fog vezetni.

Mindegyik jelöltnek megvan a maga esélye, de azt ki is kell használnia. Ezért szervezik a választási kampányokat. Remélem, hogy a soron következő kampány és választás olyan államfő megválasztását fogja eredményezni, aki fenntartja az európai irányvonalat és továbbviszi Romániát a fejlődés útján – fogalmazott Iohannis.

Klaus Iohannis államfő kijelentette: azok, akik lemondását követelik, populista és választási konfliktusokat szítanak. Hozzátette, „néhány hónapon belül” távozik tisztsztségéből, és hangsúlyozta, most a választásokra való felkészülés a fontos.  Az elnök azt is elmondta, minden tevékenységét az ország alkotmánya szabályozza.

Fontos a kiegyensúlyozott állami költségvetés, amely elkezdi átdolgozni a korlátozható kiadásokat, de elég teret hagy a román gazdaság fejlődésének – nyilatkozta Kalus Iohannis államfő hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, a kormány által jóváhagyott és a parlament elé terjesztett állami költségvetési tervezet észszerű, ‘lehet haladni vele tovább’.

Az államfő szerint gazdasági szempontból vannak aggodalomra okot adó tényezők, de pozitívumok is. Előbbiek közé sorolta az infláció és a költségvetési deficit növekedését, emlékeztetett viszont, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt a román gazdaság, ami az átlagjövedelem emelkedését vonta maga után. Hozzátette, Románia gazdasága egy fejlődésben levő gazdaság, amelyre negatívan hatott, hogy a 2024-es választási évben a kiadások magasabbak voltak a költségvetés kidolgozásakor tervezettnél.

Forrás: Agerpres/Stiri pe surse