Régészeti válság a dák kincsek mögött
Talán soha nem volt annyira népszerű Romániába régészeti lelet, mint a közel száz évvel ezelőtt talált a coțofenești-i sisak és a sarmizegetusai karkötők. A fél ország a szívéhez kapott, miután ismeretlenek a hollandiai Drents Múzeumból egy szombat hajnalban történt robbantásos betörés során ellpták az aemlített értékes műkincseket. A dák műkincseket, amelyek a hazai történelmi mitológia részét képezik. Pontosabban amelyeket azzá tettek. A politikum részéről is hallhattunk hangzatos nyilatkozatokat, a szélsőséges tábor megpróbál tőkét kovácsolni ebből is. Miközben arról senki nem beszél, hogy a múzeumokat hogyan finanszírozzák, azaz nem finanszírozzák, milyen mostoha sorsa van a kutatásoknak és a régészeti ásatásoknak. Az egész ügy tehát sokkal inkább azért szólt nagyot, mert rég történt ilyen bombasztikus dolog, hazai műtárgyakkal. Ami emlékezetes még az 1968-as eset, amikor nyolc értékes festményt loptak el ismeretlen tettesek a nagyszebeni Brukenthal múzeumból. A képek egy része igen, a tettesek azonban nem kerültek kézre. Vagy van egy közelebbi ügy, 2012. október 12-én Kunsthalban, Hollandiában román tettesek hét híres festményt, Monét és Picassót loptak el, Romániában rejtegették őket és amikor egy évre rá a rendőrség a nyomukba eredt, állítólag elégették a remekműveket. … Most, amikor beszélünk, három személy van őrizetben Hollandiában, őket a dák kincsek ellopásával gyanusítják, de egyelőre ennyit tudunk. Illetve azt, hogy nem román állampolgárok. De számunkra most a bűncselekmény csak ürügy arra, hogy egy igazán fontos témáról beszéljünk, a hazai régészet, régészeti kutatás állapotáról, illetve arról, hogy mit tudunk és kellene tudjunk a kincsekről, amelyekről most mindenki beszél.
Dr. Petruț Dávid, a BBTE adjunktusa, a történelemtudományok doktora a vendégem.
