Tegnap este közvitára bocsátották az idei költségvetés tervezetét.

A Tanügyminisztérium költségvetése 10%-kal nő, a Közlekedési Minisztérium 20%-kal több forrást kap, az Egészségügyi Minisztérium költségvetése pedig másfélszerese lesz a tavalyinak, de a környezetvédelmi tárca is 55%-os emelést kap.

Ugyanakkor minden közintézményben csökkenteni fogják a bérköltségeket, a legtöbb intézményben 5 százalékkal. Kivétel a tanügy és a belügy. A tervezet szerint a Művelődésügyi-, a Mezőgazdasági- és a Külügyminisztérium gazdálkodhat kevesebb pénzből, mint tavaly. De 4 százalékkal mérsékelik a Szenátus, illetve 7 százalékkal a Képviselőház költségvetését.

A bruttó hazai termék (GDP) 58,5 százalékában szabta meg a kormány a 2025-ös államadósság felső határát – derül ki az idei központi költségvetés sarokszámait rögzítő tervezetből.

A tervezet szerint a közalkalmazotti bérköltségek 2025-ben a GDP legfeljebb 8,9 százalékát, jövőre pedig a 8,7 százalékát teszik majd ki. A dokumentum ugyanakkor erre az évre összesen 2000 millió lejben szabja meg az önkormányzatok által felvehető visszatérítendő hitelek felső határát. A községek esetében legtöbb 50 millió lej, a városoknál 100 millió lej, a megyei jogú városok, Bukarest kerületi önkormányzatai és a megyék esetében pedig legfeljebb 150 millió lej lehet ez az összeg.

Az idei költségvetés tervezete szerint a védelmi minisztérium ebben az évben a GDP legtöbb 2,5 százalékának megfelelő összegből gazdálkodhat.

A tárca kötelezettségvállalási előirányzata a GDP legkevesebb 5,6 százaléka lesz. Vagyis ekkora összértékű szerződéseket köthet a minisztérium a következő évek költségvetésének terhére felszerelések beszerzésére, javítási munkálatokra, közüzemi és más szolgáltatásokra, illetve élelmezésre.

Az idei társadalombiztosítási költségvetés tervezete szerint az állami nyugdíjrendszer bevételeit és kiadásait egyaránt 154,84 milliárd lejre tervezik.

A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszerének 270,681 millió lejes bevételt és 192,100 millió lejes kiadást irányoztak elő, 78,581 millió lejes többlettel. Az idei évre becsült költségvetési bevételek 76,9 százaléka társadalombiztosítási járulékokból, 22,9 százaléka az állami költségvetésből származó szubvencióból, 0,2 százaléka pedig más forrásokból, köztük az Európai Uniótól kapott támogatásokból származik. Idén az állami költségvetésből származó szubvenció 35,443 milliárd lej.

A társadalombiztosítási költségvetés teljes bevételéből a nyugdíjrendszer második pilléréhez 21,920 milliárd lej kerül. Az állami nyugdíjrendszer bevételeiből a GDP 7,9 százalékát, 150,826 milliárd lejt fordítanak nyugdíjakra, a fennmaradó összeget pedig a rendszer működtetésére (személyi juttatásokra, dologi kiadásokra, kamatokra) költik.

A munkanélküli ellátási rendszer bevételeit 2,857 milliárd lejben szabták meg, a kiadásait 2,604 milliárd lejre tervezik, a többlet 253 millió lej. Az idei társadalombiztosítási költségvetés kidolgozásakor a pénzügyminisztérium úgy számolt, hogy a nyugdíjak kiszámításakor alkalmazott úgynevezett referenciapont értéke 81 lej marad, az országos bruttó átlagbér pedig a tavalyi 8118 lejről 8620 lejre nő.

A tervezet azzal is számolt, hogy a regisztrált munkanélküliek száma 2025 végére 250 ezerre csökken a 2024 végi 255 ezerről, a munkanélküliségi ráta pedig 3,1 százalékra mérséklődik 2025 végére a 2024 végi 3,2 százalékról.

Az idei költségvetés tervezete szerint az energiaügyi minisztériumnál és a munkaügyi minisztériumnál egyaránt 1,5 milliárd lejes keret áll rendelkezésre a 2025-ös energiaár-támogatásokra.

Az energiaügyi minisztériumnál elkülönített összegből az ipari, a munkaügyi minisztériumnál előirányzott tételből a háztartási fogyasztók energiaszámláit szubvencionálja az állam a szolgáltatók által benyújtott kifizetési kérelmek alapján. Ha az idei évre elkülönített 1,5 milliárd lej nem elegendő a kifizetési kérelmek rendezésére, az összeget az energiaügyi és a munkaügyi minisztérium a saját költségvetéséből egészítheti ki – írja elő a büdzsé tervezete. Ám a 2025-ös makrogazdasági helyzetről szóló jelentés szerint az energiaár-támogatásokat mielőbb fel kell számolni.

A háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott tartós költségvetési támogatás a jelenlegi helyzetben nem a megfelelő eszköz, mivel növeli az inflációs nyomást és hozzájárul a szigorú monetáris politika elhúzódásához. A kiszolgáltatott háztartások támogatását kifejezetten a szociális védőhálón keresztül kellene biztosítani – olvasható a jelentésben. Az Országos Energiaszabályzó Hatóság (ANRE) adatai szerint az állam 4 milliárd lejes tartozást halmozott fel az energiaszolgáltatóknál az energiaár-támogatási rendszer bevezetése óta.

Az állami költségvetés parlamenti elfogadása után azonnal újabb találkozóra kerül sor a szakszervezetekkel – közölte Marcel Ciolacu.

A kormányfő azt mondta levonták a tanulságokat a kiadások tekintetében, de ez egy olyan költségvetés lesz, amely tiszteletben tartja a beruházások szintjét. A miniszterelnök elmondta, hogy megoldást keresnek a börtönök, a rendőrség és a védelmi minisztérium alkalmazottainak túlórapénzére is. Hozzátette, hogy a kollektív munkaszerződésekről is tárgyalni fognak és azt mondta, hogy vannak források az alacsony jövedelmű nyugdíjasok támogatására.

Az érdekegyeztető tanács ülésén Tánczos Barna pénzügyminiszter és kormányfőhelyettes hangsúlyozta: a deficitcsökkentési tervben vállaltaknak megfelelően a GDP-arányos költségvetési hiány nem fogja meghaladni a 7 százalékot, és a kormány folytatja a közberuházásokat a már ismert programokon – Construct Plus, Anghel Saligny, PNDL, Start up Nation – keresztül. ‘Ez az első alkalom, hogy a pénzügyminisztérium a népszámlálási adatok alapján osztotta szét az összegeket az önkormányzatok között’ – jegyezte meg Tánczos Barna.

Forrás: Agerpres/Rador