Beteljesült Schengen-álom
A múlt hét második fele attól volt hangos, hogy másfél évtizedes késéssel beérett Románia Schengen-álma, január elsejétől csatlakozhatunk a határellenőrzésmentes övezethez a szárazföldön is. Tehát úgy autózhatunk Budapestre, vagy akár Bécsbe, Párizsba, hogy a határon nem kell megállnunk. A határ csak egy képzeletbeli vonal lesz, nem akadály. Ahhoz a Schengenhez csatlakozhatunk, amelyet régóta várunk, hogy még jobban kinyissa számunkra Európát. Igaz ugyan, hogy a tízes évek közepétől a migrációs válság, de a koronavírusjárvány is széttördelte a már létező Schengen-rendszert, de kétségkívül számos előnnyel jár továbbra is a csatlakozás.
A szabad mozgás lehetősége nemcsak a turizmus és a hétköznapi utazások szempontjából fontos, hanem a gazdasági kapcsolatok erősítésében is kulcsszerepet játszik. A szállítmányozás egyszerűsödésével csökkennek a logisztikai költségek, a vállalkozások számára pedig könnyebben nyílnak új piaci lehetőségek az Európai Unióban. Ez új lendületet adhat a kereskedelemnek, a befektetéseknek, valamint a munkaerő szabad áramlásának is, amelyből nemcsak Románia, hanem partnereink is profitálhatnak.
Ugyanakkor a csatlakozás kihívásokat is tartogat. A határellenőrzések megszűnése nagyobb nyomást helyezhet a belső biztonsági rendszerekre, hiszen a bűnözés és az illegális migráció elleni küzdelemben az együttműködés még fontosabbá válik. Ezért elengedhetetlen, hogy Románia a schengeni normáknak maradéktalanul megfeleljen, és tovább erősítse a határvédelemmel és a belbiztonsággal kapcsolatos intézkedéseit.
Mindezek ellenére a schengeni csatlakozás történelmi lépés Románia számára, amely megerősíti helyünket Európa szívében, és közelebb visz bennünket a közös célhoz: egy erősebb, egységesebb Európához. Erről beszélgetünk a Naprakészben.
Murádin János Kristóf , történész, a Sapientia EMTE tanszékvezető docense a vendégem.
