Románia egy hatalmas problémával szembesült, és megbirkózott vele – jelentette ki Klaus Iohannis Brüsszelben az elnökválasztás külföldi befolyásolásáról.

Leszögezte, hogy az ország stabil, és ‘kemény leckének’ nevezte az elmúlt hetek történéseit. Klaus Iohannis szerint az EU-nak koordinált erőfeszítéseket kell tennie Oroszország ‘rosszindulatú’ beavatkozási kísérleteinek elhárítására, hogy ‘csökkentse az ilyen aljas támadásoknak való kitettségét’. A romániai választások külföldi befolyásolásáról kijelentette, hogy ezek a fenyegetések nem csak Romániára, hanem ‘a demokráciákra’ irányulnak.

Klaus Iohannis senkit sem tart felelősnek az elnökválasztás kudarcáért, de szerinte javítani kell a választási törvényen, és a kibertérrel foglalkozó intézményeknek is szorosabban együtt kell működniük.

Az államfő szerint bizonyos befolyásolási kísérleteket észrevettek az illetékes hatóságok, de sajnos a helyzet és a törvények nem tették lehetővé a reagálást. Ennek fényében javítani kell a választási törvényeken és ‘szorosabb együttműködésre van szükség a kibertérrel foglalkozó intézmények között is’ – hangsúlyozta Iohannis. Hozzátette, a leköszönő kormány – amint az várható volt – nem döntött az elnökválasztások dátumairól, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az újonnan megalakuló kormány mielőbb napirendre tűzi ezt a kérdést.

Elnöki mandátumának meghosszabbítása alkotmányossági és jogi szempontból egyértelmű – mondta Klaus Iohannis Brüsszelben. 

Az államfő az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón előtt nyilatkozott a sajtónak Brüsszelben. Hangsúlyozta, hogy mandátumának meghosszabbítása nem az ő beavatkozására történik, hanem az alkotmány egyik szakasza követeli meg. ‘A dolgok alkotmányossági és jogi szempontból egyértelműek’ – fogalmazott az államfő, aki szerint az ennek ellenkezőjét állító politikusok ‘a nemzet megmentőinek akarnak tűnni’. Sajtónyilatkozatában az államfő sürgette az elnökválasztás megszervezését, mondván, hogy ‘a halogatás semmin sem segít’.

Sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), sem a titkosszolgálatok nem kémkedhetnek egy elnökjelölt után; ha így tennének, az visszatérést jelentene az egykori Securitate módszereihez – mondta Klaus Iohannis Brüsszelben. 

Az államfő hangsúlyozta, hogy meg kell értenünk, hogy azok közül, akik támadnak minket, senki sem teszi ezt átlátható módon. Tökéletesen elrejtőznek a kibertérben, szinte lehetetlen megtalálni a kapcsolatot és a fonalat, szervereket használnak szerte a világon, olyan szervereket, amelyek más és más szerverekhez kapcsolódnak, tehát senki ne gondolja, hogy ezek a támadások ‘Szeretettel Keletről’ aláírással érkeznek – mondta Klaus Iohannis.

Hozzátette, a titkosszolgálatok nem figyelhetnek meg belső politikusokat. Egész egyszerűen ezzel visszatérnénk a régi Securitate gyakorlatához, ami elfogadhatatlan – hangsúlyozta az államfő. Felidézte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT) akkor hívta össze, amikor a titkosszolgálatok jelezték, hogy külső beavatkozás történt. Továbbmenve azt is felidézte, hogy a dokumentumok titkosításának feloldását több civil szervezet is követelte, és miután a kibocsátó intézmények hozzájárultak, nyilvánosságra is hozták őket. Ezt követően az alkotmánybíróság mélyrehatóbb elemzésbe kezdett, és végül érvénytelenítette az elnökválasztást.

Forrás: Agerpres