GELENCE – Szobrok, kopjafák, jelek emlékeztetnek (I. rész)
A 2024 szeptember 22-én jelentkező műsorban a Kovászna megyei Gelencét mutatjuk be. A település községközpont, Alszeg, Felszeg, Szaladár és Ladia nevű részekből áll. Eredetileg Szaladár és Ladia összeolvadásából keletkezett. Kézdivásárhelytől 10 km-re a Gelencei-patak fölgyében fekszik. Területe ősidők óta lakott. Határában több ezer éves kultúrák nyomai kerültek elő. A középkori települést orbai székelyek alapították. Nevét először 1499-ben VI. Sándor pápa bullája említette. Gelence lakossága az évszázadok folyamán mindvégig katolikus maradt. Lakossai fontos szerepet töltöttek be a háromszéki esperességben. Esperesei 1628 és 1648 között folyamatosan gelencei plébánosok voltak, ez a 17.-18. század folyamán többször is megismétlődött. Lakosságát az idők folyamán több pestisjárvány tizedelte, melyek közül a legsúlyosabb az 1747-es volt. Ennek emlékét a műemléktemplom déli bejárata előtt elhelyezett faragott kőoszlop őrzi. Iskolái és óvodái vízhangosak a gyerekzsivalytól. Templomait vallásos lelkületel látogatják a hívek. A nagy elődök és események emlékét lépten-nyomon szobrok, kopjafák, jelek őrzik.
A szeptember 22-i műsorban Bereczi István római katolikus plébános, Göthér Imre sekrestyés, harangozó, Dragomér Katalin iskolaigazgató, Szakács Gabriella történelem szakos tanárnő, Balogh Károly nyugalmazott magyar-történelem szakos tanár és Kovács Attila főjegyző vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
