Ma veszi át hivatalosan az Európai Unió soros elnökségét Orbán Viktor Brüsszelben Alexander De Croo belga kormányfőtől.

Legutóbb Magyarország 13 évvel ezelőtt, 2011. január 1-jétől töltötte be a tagállamok között rotációs elven változó tisztet, és csakúgy, mint idén, akkor is Belgiumot követte a sorban, majd Lengyelország következik.

A magyar elnökség mottója: Tegyük naggyá Európát! A magyar program hét fő prioritást nevezett meg, amelyek között szerepel egy új európai versenyképességi megállapodás elfogadása, az európai védelmi politika megerősítése, egy következetes és érdemeken alapuló bővítési politika, az illegális migráció megfékezése, a kohéziós politika jövőjének alakítása, gazdálkodó-orientált uniós agrárpolitika, valamint a demográfiai kihívások kezelése.

Több tagállam, de leginkább az Európai Parlament szerette volna elérni, hogy az Orbán-kormány miatt felmerült jogállamisági kérdések, illetve az Európai Unió működésével szemben szkeptikus nézetei miatt halasszák el a magyar soros elnökséget.

Szijjártó Péter, Magyarország külügyi- és külgazdasági minisztere, több ízben tett arra ígéretet, hogy a magyar elnökség mindent megfog tenni annak érdekében, hogy Románia a schengeni térség teljesjogú tagjává váljon. A legutóbbi magyar elnökség alatt zárult le Horvátország csatlakozása, ha ezt vesszük alapul és eltekintünk bizonyos tényezőktől akkor akár arra is van lehetőség, hogy elérjék Románia schengeni felvételét a szárazföldi határokon is, mondta Gyükeri Mercédesz, a HVG munkatársa, akit Nagy-Bodó Szilárd kérdezett.

Forrás: MTI/HVG/Index