El kell csemegézni azon, hogyan van festve egy kép
Barki Gergely művészettörténészt a magyar képvadásznak is nevezik kollégái, a szakma, hanem és a műgyűjtők is, akik lépten-nyomon felkeresik és műalkotások azonosításához kérik a segítségét.
Barki Gergely ugyanis nem az a művészettörténész, aki megelégszik a látszattal. A műalkotásokat a lehető legaprólékosabban vizsgálja, és nemcsak felületes kor- és szerzői jegyek alapján sorolja be őket, hanem ha kell minden ecsetvonást, minden egyes motívumot és minden egyes szereplőt, tájelemet, városrészt azonosít a képen, amiben pedig bizonytalan, annak utánajár.
Barki Gergely olyan nyomozói munkát végez, amelyet kevés szakember. Ha úgy gondolja, értékes kincsre bukkant, akkor akár a világ másik végére is képes elutazni, hogy saját szemével lássa, tapogassa végig a képet vagy a szobrot.
Barki Gergely április elején járt Marosvásárhelyen, ahol két előadást is tartott. Czóbel Béla életművét, párizsi életét, az ott született és onnan eltűnt képeket próbálta rekonstruálni a közönségnek, majd Galimberti Sándor és Dénes Valéria művészetét és nem utolsó sorban magánéletét, levelezését mutatta be.
Barki Gergely művészettörténésszel beszélgetünk, képvadászatról is, de a művészettörténészi szakma rejtelmeiről, a képek nézéséről, értéséről, a társadalom műalkotásokhoz való viszonyáról, felelősségéről.
Szerkesztő: Szuszámi Zsuzsa.