Döntéshozó fórumként elfogadta a képviselőház az új nyugdíjtörvény tervezetét.

2024. január elsejétől 13,8 százalékkal 1785 lejről 2032 lejre nő a nyugdíjpont értéke, 2024. szeptember elsejétől pedig ismét nőni fognak a nyugdíjak az új képlet szerinti újraszámolás nyomán. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a nyugdíjjogosultságot legalább 15 év járulékfizetés után lehet megszerezni, de ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat.

Ugyanakkor a nők nyugdíjkorhatára 2035-ig fokozatosan eléri a férfiakét, és 65 év lesz. A képviselőház munkaügyi bizottságában elfogadott módosítás szerint különleges munkakörülményeknek megfelelő nyugdíjra jogosultak a széntüzelésű erőművek villamosenergia-termelő egységeiben, illetve a villamosenergia-termelési folyamatban vagy a szénbányászatban közvetlenül részt vevő dolgozók.

A kormányfő szerint az új nyugdíjtörvény ‘korrekt, kiszámítható és fenntartható’, és hosszú időn át érvényben lesz.

Marcel Ciolacu azt mondta a parlamentben, a nyugdíjtörvény közel 4 millió 800 ezer román állampolgárt érint. Arra a kérdésre, hogy lesz-e anyagi fedezet a törvény gyakorlatba ültetésére, Ciolacu azt felelte, hogy a nyugdíjasok 80 százaléka 3000 lejnél, 60 százaléka 2000 lejnél is kisebb nyugdíjat kap jelenleg. Ezért az államnak biztosítania kell ezt a forrást.

A miniszterelenök azt mondta, a nyugdíjtörvény nem fogja maga után vonni a társadalombiztosítási hozzájárulások növelését, és hogy a tervezetről egyeztettek a Világbankkal és az Európai Bizottsággal.

Az ellenzék élesen bírálja a tegnap este elfogadott nyugdíjtörvényt.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselője, Cristian Seidler, a tervezet alsóházi szavazása előtt azt mondta, a jogszabály teljes egészében hazugság és “káoszt teremt a költségvetésben”. Azt mondta, a kormánypártok ezúttal is hazudnak azoknak a nyugdíjasoknak, akiket kizárólag választási célokra használnak fel és saját érdekeik szerint manipulálnak.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség szerint hazugság az is, hogy lenne pénz az államkasszában a nyugdíjemelések fedezésére. Florin Cîțu volt kormányfő, korábbi pénzügyminiszter azt mondta, a nyugdíjtörvény elfogadása azt eredményezi, hogy Románia egyenesen a Nemzetközi Valutaalap karjaiba rohan, hitel nélkül ugyanis nem tudja betartani a nyugdíjnövelési ígéreteket.

Az RMDSZ szerint a törvény sok hibát tartalmaz.

Az RMDSZ szerint a sürgősségi eljárással elfogadott, a társadalmi vitát nélkülöző nyugdíjtörvény sok hibát tartalmaz és nem tér ki bizonyos esetekre, de felszámolja a társadalmi egyenlőtlenségeket azáltal, hogy bevezeti az úgynevezett „stabilitási díjazást”.

A szövetség közleményében azt írja, erkölcsi kötelesség a nyugdíjasok támogatása, ezért szavazták meg a magyar honatyák a nyugdíjpont növelését. A dokumentum hangsúlyozza: a nyugdíjemelés mértéke azonban nem elégséges, a most megszavazottnál nagyobb támogatásra van szükség. Csép Éva Andrea, az RMDSZ családügyi politikusa elmondta, a törvény messze nem tökéletes, és a sürgősségi parlamenti eljárásban tárgyalt verzió nem tér ki bizonyos kategóriák esetére.

Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter azt mondta, hogy az új nyugdíjtörvény kidolgozásakor elsősorban a „fenntarthatósággal kapcsolatos szempontokat vizsgálták”.

A jogszabályban foglalt nyugdíjemelés forrásaként a hatékony adóbehajtást és az adóelkerülés elleni küzdelmet említette. Marius-Ilie Stanciu, a munkaügyi minisztérium államtitkára, egy hete a szenátus plenáris ülésén azt mondta, hogy az új nyugdíjtörvény költségvetési hatása jövőre 25 milliárd lej, ebből 15 milliárd lej szükséges a nyugdíjpont értékindexálásához 2024. január 1-jétől, és 10 milliárd lej a 2024. szeptember 1-jétől alkalmazandó újraszámításhoz. A szenátus elnöke, Nicolae Ciucă, közölte, hogy az általa látott elemzés szerint a költségvetési hatás 2025-re 33 milliárd lej lesz.

Forrás: Agerpres/Digi24