Október 13-14. között szervezte meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) a Vándorgyűlés 32. kiadását, amelynek 9 év után ismét Marosvásárhely, a Kultúrpalota, adott otthont.

Az eseményen többek között szociálgazdasági, makrogazdasági kérdésekről, mesterséges intelligenciáról, az egészségügyről, mint üzletről, valamint gazdasági kilátásokról tartottak szekcióüléseket. A Kultúrpalota két termében párhuzamosan is voltak előadások és nem volt ritka az sem, hogy mindkét helyen teltház legyen, mondta Nagy Károly, az RMKT elnöke, aki külön kiemelte, hogy a marosvásárhelyi szervezet kimondottan aktív és számos programot szervez az év folyamán.

A Vándorgyűlés egy hívó szó, amelynek hallatán a közgazdászok tudják, hogy utazni fognak, hiszen az esemény helyszíne – ahogy a neve is utal rá – változik. Ellátogatnak különböző városokba, ahol a szakmázáson túl megismerkednek annak kultúrájával is. Nem volt ez másképpen Marosvásárhelyen sem, ahol szombaton a résztvevőknek lehetőségük volt körbejárni a várost is, emelte ki Szilágyi Nándor, a 32. Vándorgyűlés főszervezője.

Minden településnek nagy szüksége van a közgazdászokra, éppen ezért arra kell törekedni, hogy a lehetőségek javításával minél több ilyen szakembert betudjon vonzani a város, hiszen ez szavatolja a gazdasági előmenetelt. Maga a Vándorgyűlés arra is lehetőséget kínál, hogy a vállalkozók találkozzanak és esetlegesen megszülessenek olyan befektetési, együttműködési tervek, amelyek Marosvásárhely számára is gyümölcsözhetőek lehetnek, vélekedett Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere.

Az egészségügyről, mint üzletről is szó volt a 32. RMKT Vándorgyűlésen. A legtöbb ember számára fontos az egészsége éppen ezért nem annyira ár érzékenyek, viszont, ha találnak két jó szolgáltatást, akkor lehetséges, hogy megnézik másodsorban az árakat is, ezért lehetséges, hogy bár mindig volt, van és lesz beteg ember az egészségügyi szektorban is lehet csődről beszélni, mondta Dr. Lorenzovici László orvos, közgazdász, egyetemi előadótanár.

Romániában az idei év második félévében alacsonyabb volt a gazdasági növekedés mértéke, mint ahogyan azt a szakértők várták. Az ország nincs recesszióban, nem negatív a gazdasági növekedés, viszont csak kevéssel van a pozitív tartományban és ez is főként az EU-s forrásokból finanszírozott beruházásoknak köszönhető. Bár nem az alapforgatókönyv része, de a jövőre nézve nem kizárt egy gazdasági csökkenés is, hiszen ez az alacsony növekedési mérték akár egy külsőtényező hatására könnyen elolvadhat, emelte ki dr. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.

A jelenlegi gazdasági helyzetben csökken a vásárlási hajlandóság és ez nemcsak Romániáról vagy Kelet-Közép Európáról mondható el, hanem a teljes globális piacról. Az emberek inkább megtakarítanak és a banki letétek még mindig előkelő helyen szerepelnek ebben a kosárban, mutatott rá dr. Banai Adám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

A jelenlegi, bizonytalan, gazdasági helyzetben a vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy megbízhatóságot tudjanak nyújtani mind a partnereiknek, mind a fogyasztóiknak, ehhez pedig adatokra van szükség, hiszen napjainkban az információ lett az egyik legnagyobb érték, mondta dr. Szász Levente közgazdász, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar dékánhelyettese, egyetemi tanár.

A kormány által bevezetett megszorító intézkedéscsomag nagyban fogja érinteni a vállalatokat. Bár az ország vezetése úgy fogalmazott, hogy ez nem fogja érinteni az átlagembereket a valóságban más a helyzet: a vállalatok a többletköltséget vagy annak egy részét át fogják terhelni a fogyasztóikra. Bár nem jó lépés év közben változtatni, hiszen a gazdasági szereplők nem tudnak felkészülni erre a lépésre, szükség volt annak érdekében, hogy az ország eltudjon kerülni egy sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet, vélekedett dr. Rácz Béla Gergely, közgazdász, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar oktatója.

A nehéz gazdasági helyzet ellenére is van jó hír Romániában, hiszen ennyire közel még soha nem állt az ország az EU-s vásárlóerőhöz. Azonban szem előtt kell tartani ezzel együtt is, hogy lehetnek még komoly gondok, mint például az infláció újra erősödése. Éppen ezért hibás döntés, hogy sokan a „párna alatt” tartják a pénzüket és nem fektetik azt be valahova, ami biztosít egy az infláció mértékével legalább megegyező kamatot, a „párna alatt” tartott pénz ugyanis folyamatosan veszít a vásárlóerejéből, húzta alá dr. Nagy Bálint Zsolt, közgazdász, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar oktatója.

Dr. Nagy Bálint Zsolt a 32. RMKT Vándorgyűlés végén Wesselényi-díjat vehetett át, amihez szerkesztőségünk is gratulál!

Marosvásárhelyi Rádió/Nagy-Bodó Szilárd