NAGYMOHA – Magyar sziget a történelmi szászföldön (I. rész)
A 2024 július 28-án jelentkező műsorban a Brassó megyei Nagymohát mutatjuk be. A település közigazgatásilag Zsiberkhez tartozik, a történelmi szászföldön található. Azon kevés falvak közé soroljuk, amely a történelem során mindig túlnyomórészt magyarlakta volt. Nagymohát eredetileg székelyek lakták, majd a környező falvakba elsősorban szászok költöztek, így azon falvak további arculatát meghatározva. Nagymohán számos népdalt és néptáncot gyűjtöttek a kutatók. Különösen említést érdemel a Kerekes Izsák balladája. A Kriza gyűjteményből való ballada az 1700-as évek legelején keletkezhetett. Nem ismert, hogy pontosan ki, mikor és hol jegyezte fel. Először 1865-ben a Koszorú január 8-i számában közölték le. Azóta számos kutató foglalkozik a ballada eredetével. A mű az ősi magyar epika legjelentősebb darabja. Eredete a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza, de főszereplőjét általában mindig aktualizálták. A ránk maradt változat főszereplője Kerekes Izsák, mohai nemesi család sarja, aki a valóságban 1704 június 20-án egy harcban esett el. Izsák sírja mind a mai napig a nagymohai temetőben található. Református temploma felújítás alatt áll a domb tetején. A hívek ragaszkodnak egyházukhoz és református hitükhöz. A gyereklétszám megfogyatkozott – akár a lakosság száma – ennek ellenére működik az elemi iskola jól képzett tanítókkal és nagyon színvonalas oktatásban részesülnek a kis nebulók.
A július 28-i műsorban Nagy-Veress Csaba és Nagy-Veress Hajnal református lelkipásztorok, Dobai Mária és Áros Erzsébet háziasszonyok, Dobai Aranka tanítónő, sajtkészítő, Áros Aranka elárusítónő és Áros Béla gazdálkodó vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
Műsorunk a 2023 október 8-i műsor ismétlése!
