Románia csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez továbbra is fontos külpolitikai cél marad – jelentette ki ma a román diplomácia éves értekezletén az államfő.

Klaus Iohannis a nagykövetségek, konzulátusok és a román kulturális intézetek vezetőinek tartott beszédet a Cotroceni-palotában. Az ország diplomatáit arra kérte, hogy továbbra is vállaljanak komoly szerepet az szervezethez csatlakozás folyamatának előrevitelében. Ez a hazai közpolitikák, gyakorlatok és jogszabályok átalakítását is megköveteli, de olyan átalakításukat, amely egyértelmű előnyökkel jár majd az ország számára – fogalmazott az államfő.

Románia továbbra is többdimenziós és átfogó támogatást nyújt Ukrajnának, amíg szükséges – jelentette ki az államfő a román diplomácia ma elkezdődött éves értekezletén.

Kifejtette, hogy Ukrajna mellett Románia a továbbiakban is pénzügyi és politikai támogatást nyújt a háború által súlyosan érintett Moldovai Köztársaságnak is. Az államfő prioritásnak nevezte, hogy politikai döntés szülessen a Moldovai Köztársaság és Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.

Hangsúlyozta, hogy a háború kitörése óta töretlen Románia szolidaritása Ukrajnával. Emlékeztetett arra, hogy Romániába eddig több mint 5,7 millió ukrán menekült érkezett, és Ukrajna több mint 22,5 millió tonna gabonát exportált a romániai tranzitútvonalon keresztül.

A román külpolitika egyik prioritása továbbra is a schengeni csatlakozás.

Klaus Iohannis a nagykövetségek, konzulátusok és a román kulturális intézetek vezetőinek tartott beszédet a Cotroceni-palotában. A román diplomácia éves értekezlete idei témája „Határozott román külpolitika: a kihívások kezelése és a lehetőségek maximalizálása”.

A tanácskozáson Marcel Ciolacu miniszterelnök is részt vesz. A külügyminisztérium mai közleményében emlékeztetett, hogy az előző három évben a román diplomácia éves értekezletét online tartották meg.

A szeptember 6-i bukaresti értekezletén várhatóan Görögországgal bővül a Három Tenger Kezdeményezés, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság pedig társult tagja lesz az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger közötti országok csoportosulásának – jelentette ki ma Klaus Iohannis államfő.

Kifejtette, hogy meglátása szerint az ukrajnai háború növelte a Három Tenger Kezdeményezés súlyát, és ennek a platformnak még fontosabb szerepet kell játszania a térség biztonságának megerősítésében. Elmondta, hogy a szeptember 6-i bukaresti értekezleten Romániának számos célkitűzése van.

Ezek között említette a kezdeményezés gazdasági növekedésben játszott szerepének megerősítését, többek között az eszközeinek a finomításával, valamint a kezdeményezés és a geopolitikailag átrendeződött szomszédsága viszonyának újrarajzolásával.

Rámutatott arra, hogy Románia tovább mélyíti kétoldalú kapcsolatait az európai szövetségeseivel, különösen a stratégiai vagy stratégiai szempontból fontos partnerekkel: Németországgal, Franciaországgal, Spanyolországgal, Olaszországgal, az Egyesült Királysággal, Lengyelországgal, Törökországgal, Görögországgal, Bulgáriával, Portugáliával, Belgiummal, Magyarországgal és a balti államokkal.

Az elnök arra kérte a román diplomatákat, hogy továbbra is a dél-kaukázusi stratégiai partnerekkel, Azerbajdzsánnal és Grúziával, valamint Örményországgal való kapcsolatokra összpontosítsanak, tekintettel ennek a régiónak az energetikai jelentőségére. Hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni régióban életképes megoldásokat kell találni az érintett államok európai és euroatlanti integrációjának felgyorsítására.

Forrás: Agerpres