Megjelent bennem a próza: mese formájában
László Noémit költőként ismerjük, ő is így határozza meg magát, a mesék azonban valahogy ott érlelődtek benne, talán észrevétlenül, aztán csak egy impulzus kellett ahhoz, hogy előtörjenek. Az első, megrendelésre íródott. A többi egy kis nógatásra a Gutenberg Kiadó részéről, aztán idén a Keljfeljancsi kötet is megszületett Tomos Tünde rajzaival. Mesék hívőknek és hitetleneknek, gyerekeknek, elsősorban, de persze felnőtteknek is. Mesevilág és élet keveredik ezekben, ahogyan az lenni szokott, hisz a gyerekek elsősorban azt a világot ismerik, amely körülveszi őket. Az iskolát, a tanórákat, nagyon jól tudják, mit nem szeretnek, miért sírnak olykor, miért vannak felháborodva, miben hisznek, mit várnak, mi a varázslat forrása. A mesék címei is közvetlenek: Csendes mese, Kajamese, Tornamese, Csúnyamese, stb.
Vannak bennük királyok, királykisasszonyok, különböző beszédes és dallamos nevű szereplők, a megfelelő tulajdonságokkal, különböző élethelyzetekben, problémákkal, és ott van Jancsi, aki a kulcsszereplő, a mindent megoldó, ahogyan az a mesékben lenni szokott. És rengeteg fantázia, fordulat van ezekben a mesékben, élvezetesen megfogalmazva, gördítve a cselekmény.
László Noémivel beszélgetünk versről, mesékről, életről.
Szerkesztő : Szuszámi Zsuzsa.