Életének 72. évében kedden elhunyt Jandó Jenő Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneakadémia egykori zongoratanára, a magyarországi és nemzetközi koncertélet legendás alakja. A marosvásárhelyi zeneszerző Csíky Boldizsár meghívására többször volt a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia vendége is, workshopjai által Erdélyben is adott át tudást a fiatalabb generációknak.

,,Az ember a testével zongorázzon, és ne úgy, mintha karatézna. A zongorista igyekezzen énekelni a hangszeren, noha ez komoly, illúziókeltéssel felérő mutatvány. Azonban a próbálkozás, bármilyen erre való törekvés dicséretes!” -vallotta Jandó Jenő egy, a nullahategy.hu-nak adott interjújában.

Jandó Jenő 1952. február 1-jén született Pécsett. Szülővárosában kezdett zongorát tanulni, majd 1968-ban felvételt nyert a Zeneakadémiára, ahol Nemes Katalin és Kadosa Pál növendéke volt.

Mint írták, 1974-ben, közvetlenül diplomája megszerzése után kezdett el tanítani a Zeneakadémián, ahol 2020-ig zongorista generációk tucatjait nevelte ki.

Jandó Jenő a magyar zenei élet egyik legaktívabb résztvevője volt, Európában, Amerikában és Japánban is nagy sikerű koncerteket adott. Olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Ferencsik János, Fischer Ádám, Kocsis Zoltán.

A klasszikus zeneirodalom avatott előadójaként repertoárján tartotta többek közt Beethoven, Mozart és Schubert összes zongoraszonátáját, valamint Mozart 27 zongoraversenyét, de Liszt- és Bartók-előadásait is gyakran méltatták.

Munkásságát számos díjjal kitüntették: 1980-ban Liszt Ferenc-díjat, 1987-ben Érdemes Művész kitüntetést, 1997-ben Kossuth-díjat, 2004-ben Magyar Klasszikus Zenei Díjat, 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjat, 2014-ben pedig Prima díjat vehetett át.

A mai Jó reggelt, Erdély!-ben Jandó Jenőre emlékeztünk. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar egykori főigazgatóját, Kovács Gézát kérdeztük mindenekelőtt arról, hogy vajon mi tette Jandó Jenőt, Jandó Jenővé?