Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter tegnap a határokon átnyúló együttműködést támogató program következő hétéves ciklusának megnyitásán vett részt, Nagyváradon.

A tárcavezető érdekesnek nevezte, hogy amikor egy közép-európai ország nyúl a vétó eszközéhez, akkor az az európai egység ‘csúf megbontása’. Ha meg egy nyugat-európai ország vétózik, akkor csak él az európai uniós szerződés által adott lehetőségekkel. ‘Erre a kettős mércére Európában semmi szükség nincsen’ – tette hozzá. Majd arról számolt be, hogy a román schengeni csatlakozáson sokat nyerne mindkét állam és gazdaság.

A nagyváradi eseményen elhangzott, hogy száz százalékban rendelkezésre állnak az európai uniós források a Magyarország és Románia közötti határ menti fejlesztéseket támogató, úgynevezett Interreg programhoz. Szijjártó Péter kijelentette, hogy stratégiai jelentősége van a kétoldalú együttműködésnek, amelyben fontos szerepe van az Interreg programnak is, ez ugyanis lehetővé teszi, hogy a határ menti közösségek még közelebb kerüljenek egymáshoz, és még többet tudjanak profitálni a szomszédságból.

Tájékoztatása szerint 2021 és 2027 között összesen 56 milliárd forint fordítható ilyen fejlesztésekre a kulturális örökségvédelem, a turisztika, a természetvédelem, a katasztrófavédelem, az oktatás és az egészségügyi együttműködés terén.

A kormány dolgozik a magyarság megőrzéséhez szükséges feltételek megteremtésén Kárpát-medence-szerte, ennek része az óvodafejlesztési program is, amelynek keretében már 90 új óvodát és bölcsödét építettek, több mint 380-at pedig felújítottak Erdélyben – közölte Szijjártó Péter.

Közleménye szerint a tárcavezető a Királyhágómelléki Református Egyházkerület várad-velencei óvodájának átadásán úgy vélekedett, két tényezővel magyarázható, hogy a magyar nemzet minden történelmi nehézség ellenére máig fenn tudott maradni: az egyik a közösség összekapaszkodása, a másik a keresztény hit.

Kiemelte, hogy a magyarok közössége szétszórva él a Kárpát-medencében, ez pedig fontos feladatot ró az anyaország mindenkori kormányára, így egyebek mellett biztosítania kell a feltételeket a magyarság megőrzéséhez is. Ezt pedig minél előbb, már gyerekkorban meg kell kezdeni az ember életében, s ez a felismerés vezetett a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program elindításához, amely kulcs a magyarság megtartásában – mutatott rá.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy már hetedik éve tart a program, a több mint 57 milliárd forintból 32 milliárd forintot fordítottak erdélyi programokra, amikből 90 új óvodát és bölcsödét építettek, és több mint 380 intézményt pedig felújítottak.

Magyarország és Románia közös gazdaságfejlesztési programot indít annak érdekében, hogy a kelet-magyarországi autóipari beruházásokhoz a határ túloldalán is profitálhassanak.

A tárcavezető a Nagyváradi Gazdasági Konferencián arról számolt be, hogy a nagy elektromos autóipari beruházások egy jelentős része Magyarország keleti részére érkezik, ami jó hír lehet a határ romániai oldalán élők, köztük a magyarok számára is. Azt szeretnék, ha ezekből a nagy kelet-magyarországi beruházási sikertörténetekből Bihar, Arad, Szatmár és Szilágy megyék és az itt élők is profitálnának – húzta alá. Majd bejelentette, hogy ennek érdekében Magyarország és Románia közös programot indít, hogy a beszállítói láncok fejlesztése határon átívelő módon történhessen, és az új beruházások beszállítói hálózata ne ismerjen határt.

Szijjártó Péter stratégiai érdeknek nevezte a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlődését, és üdvözölte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly 29 százalékos növekedéssel elérte a 12 milliárd eurót, ami rekordnak számít. Illetve tudatta, hogy Románia Magyarország harmadik legfőbb exportpiaca, és a román import is csúcsot döntött 2022-ben. Leszögezte: a magyar külpolitika szíve a nemzetpolitika, és ezért a továbbiakban is fontos kormányzati célkitűzés lesz a határon túli magyar közösségek támogatása, amiben a gazdasági pillér is lényeges.

Szijjártó Péter: Romániának már rég a schengeni övezetben lenne a helye.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott: Budapest pontosan tudja, hogy nincsen migrációs kockázat Románia irányából, mert Románia megvédi a saját határait. Csak valamifajta képmutatás eredménye lehetett az, hogy Románia nem válhatott a schengeni övezet tagjává – tette hozzá a magyar külügyminiszter hangsúlyozva, hogy Magyarország minden segítséget megad ahhoz, hogy minél előbb határellenőrzés nélkül, hosszú kamion- és személyautósorok nélkül lehessen átkelni a két ország közötti határon.

Szijjártó Péter a határokon átnyúló együttműködést támogató program következő hétéves ciklusának megnyitásán vett részt. Mint mondta: 2021 és 2027 között összesen 56 milliárd forint fordítható közös fejlesztésekre a kulturális örökségvédelem, a turisztika, a természetvédelem, a katasztrófavédelem, az oktatás és az egészségügyi együttműködés terén.

Forrás: MTI